Eszterre vigyázz!
Szédelgünk a már délelőtt is 30 fok fölötti hőségben. Zöldséget-gyümölcsöt muszáj venni - bár kint, a nem is akárhogy tűző napon, a bolt elé, csábításul kitett rekeszekben, azok se néznek ki valami vásárlásra késztetőn.
De im egy derűs, igazán élő színfolt kókadozó gyümölcsök és emberek közt: egy mosolygó, élénk kisbaba, rózsaszin vászonkalappal a fején, valahol lent, földtől pár centire. Imént vette le a bicikliülésről, félkézzel az anyja, ő még a biciklit teszi el, de a kisbaba, máris a boltban terem, élénk, határozott, lehet mondani futólépésekkel.
Anyja figyelmeztetése a nyomában:
-Eszter, ne menj arra!
De Eszter csak megy. egyre megy, a kisbabák céltudatosságával. Szorosabban tartom kezemben a pár kilónyi, mérésre váró dinnyét, nehogy véletlenül kiejtsem, isten őrizz, a baba fejére, mert már itt van mellettem, a lábam közelében.
- Eszter, ne! -hallom az anyja szigorú hangját megint - Vigyázz a tojásokra!
Mellettem balról Eszter, jobbról papirtartókban piramisszerűen felhalmozott tojáshegy.
-Vigyázz a tojásokra! - jajveszékel az anya, közben már rántja is el a kislányát, nehogy a tojások közelébe érhessen, de olyan lehetetlenül teszi és akkora erővel, hogy a kislány az oldalára esik.
- A múltkor is eltört két tojást - szabadkozik mintegy, nekem, az anya.
Hát igen. A tojások törékenyek. De a kisgyerekek is. Rájuk is kellene vigyázni! Sokkal inkább!
aliz2. ::
2007. júl. 19. 10:23 :: még
nincsenek kommentek
Kategóriák:
:: Címkék: epizod, hetkoznapok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése