hát én nem írok "kritikát"
ha egy előadás utolsó mondata, mozzanata után ott a könnycsepp a szememben, akkor ott fanyalgásnak , helye nincs, csak köszönetnek és tapsnak a katarzisért
tehát köszönöm makói teátrum 5 nőjének meg a sztentori hangú rendező-narrátornak az 5 nő az esőben c. kamaradarabot!
azt a kis könnyet is....(meg mindazt ami mögötte volt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése