Füst Milánnak van egy csodálatos műve Látomás és indulat a művészetben
ez előadásainak esszészerű gyűjteménye
s a csoda az, hogy a háborúban elpusztult, és tanitványai segitségével lett újra irva jegyzeteik alapján
ez engem legalább olyan csodálattal tölt el , mint maga mű!
nov 15
Gábor Schein
VálaszTörlésKedves Júlia, szép lenne igy a történet, de a valóság sem kevesbé szép. Füst nem tartott esztetikai előadásokat a háború előtt, ezért nem voltak róluk hallgatói jegyzetek. A Látomast Füst írta a saját jegyzeteiből a háború után.
· Válasz · 2 é.
Gonda Julia
én nem tudom hol olvastam ezt, de ezt olvastam, egyébként már régen, sajnálom, de köszönöm a helyreigazitást....sajnos már nem tudom kikutatni hol, akkor még távolról se volt internet 🙁
· Válasz · 2 é.
Gonda Julia
VISZONT Ő maga irja ezt a mű előszavában:"Módszeres esztétikám az ostrom alatt életem legféltettebb, nagy munkájának, naplómnak nagy részével s annyi minden egyébbel együtt elpusztult, elégették. Nehezen álltam ki ezt a csapást, mégis sorsom, úgy látsz… Továbbiak
· Válasz · 2 é.
TörlésGonda Julia
VISZONT Ő maga irja ezt a mű előszavában:,,,,Nehezen álltam ki ezt a csapást, mégis sorsom, úgy látszik, azt akarta, hogy kiálljam, sőt még ösztönzött is erre: miután fáim elvesztették lombjaikat és virágaikat, azt akarta, hogy szegények minden végső erejükkel újból kivirágozzanak.
1946. év márciusában felszólítottak, hogy tartsak stúdiumaim e legkedvesebbje, az esztétika köréből tíz-tizenkét előadást. S én megpróbáltam: hogy, ha nem is mindent, de legalább jelentős részét annak, amit e tárgyban elgondoltam, újból összegezzem – egyszóval: hogy e rekontstrukció útján valamit mégiscsak megmentsek abból, ami elveszett"....
Gonda Julia
VálaszTörlésVISZONT Ő maga irja ezt a mű előszavában:"Módszeres esztétikám az ostrom alatt életem legféltettebb, nagy munkájának, naplómnak nagy részével s annyi minden egyébbel együtt elpusztult, elégették. Nehezen álltam ki ezt a csapást, mégis sorsom, úgy látszik, azt akarta, hogy kiálljam, sőt még ösztönzött is erre: miután fáim elvesztették lombjaikat és virágaikat, azt akarta, hogy szegények minden végső erejükkel újból kivirágozzanak.
1946. év márciusában felszólítottak, hogy tartsak stúdiumaim e legkedvesebbje, az esztétika köréből tíz-tizenkét előadást. S én megpróbáltam: hogy, ha nem is mindent, de legalább jelentős részét annak, amit e tárgyban elgondoltam, újból összegezzem – egyszóval: hogy e rekontstrukció útján valamit mégiscsak megmentsek abból, ami elveszett"....
· Válasz · 2 é.
Gábor Schein
Igen, ez stimmel. Bár igen kétséges, hogy lett volna korábban ún. módszeres esztétikája. Nem volt rá semmi külső oka, hogy ilyesmit írjon , mint majd 46 és 48 között. Voltak a témába vágó esszéi és naplóbejegyzései. A napló nem pusztult el, visszakapta egy bőröndben, és azóta a teljes szöveg meg is jelent.
· Válasz · 2 é.
Gonda Julia
Ó, ennek örülök, mert azóta is sajnálkoztam, hogy olvastam azt a félre-hirt. Köszönöm! (mert nagy csodálÓja vagyok mindentől függetlenül a Milánnak 🙂, minden szavának) A Naplót olvastam (meg is van a két kötet, remélem a teljes?)