2019. november 27., szerda

lélekmelengető este

hát az én lelkem nagyon átmelegedett....

kedves régi tanítványom volt az előadó, mint pszichiáter

még Pesten kinéztem az időpontot a neten, de rosszul, s a naptáromba így is írtam be, hogy hétfőn lesz az előadás,igyekeztem is haza, emiatt is,   aztán kiderült, hogy kedden azaz ma van...

már a belépéskor Editre bukkantam, nagyon elegáns és kedves volt... vagy 10 éve vagy több is  láttuk egymást, akkor is a könyvtárban volt eladása...



az önismeretről volt szó, az önbecsülésről, arról, hogy mennyire fontos, hogy  reális képet fessünk ill láttassunk és azt is éljük magunkról. se alá se fölé ne becsüljük...merjünk önmagunk lenni
saját életünk főszereplője, legyünk áldás, ajándék, higgyünk önmagukban s másban...



és akkor a végén elkezd beszélni rólam mint magyar tanárjáról és osztályfőnökéről aki iránt hálát érez, amiért...  s elmesélt egy esetet 

sok frusztrálás után kerültem hozzájuk magyar tanárként s ofként, és meg se mert szólalni először a rossz előzmények miatt, s hogy   egyáltalán előadásokat tart , azt most nekem köszönheti,ezért hálás.......

és egy csokor virágot nyujtott át

hát nem érdemlem meg suttogtam elérzékenyülve, mert biztos ő meg felülértékelt (hogy a témájánál maradjunk, még ha én hajlamos is vagyok az alulértékelésre )

mögöttem ugyancsak oszttársa ült, megkérdeztem, hogy te emlékszel erre az elmondott esetre? nem emlékezett,de a stílus rám vallt - mondta, s megspékelte a hallottakat azzal, hogy ő meg azért nem lett magyar tanár, mert utánam, aki olyan szépem beszélt irodalomról, nem mert...

hát ilyen ez a tanár lét, évtizedekkel később hullnak ránk a hála és köszönet virágai....


november 26.


21 megjegyzés:

  1. G.E:Kedves Jó Tanárnő!
    Nem, nem értékelem túl Önt. Lelkem legőszintébb és legigazabb mondat-töredékét tudtam csak elmondani, azt is dadogva, elérzékenyülve, a hála könnyeitől meghatódva… Igen, Önnek köszönhetem, hogy a makói esten kívül temérdek helyen már ki merek állni előadást is tartani az emberek elé, akár művelődési házakban, akár könyvtárakban, akár kongresszusokon, akár templomokban. Önnek köszönhetem a bátorítást és azt a finoman nevelő, alázattal és szeretettel-teli terelést, megközelítést, ahogyan Ön erre az útra vezetett.
    Hatalmas ereje van a kimondott szónak, amellyel ölhetünk, de ölelhetünk is. Ön ölelt – az 50 évvel ezelőtti magyar irodalom órán nekem mondott szavaival.
    Ismételten: KÖSZÖNÖM!
    Áldás kísérje minden léptét, napját, tettét, gondolatát és érzését. Áldás kísérje az Önre-bízottakat is.
    Köszönettel, hálával és szeretettel,
    Edit, az egykori, de már megvénült tanítványa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon KÖSZÖNÖM Edit! Akár megérdemelten, akár nem rengeteget jelentenek nekem ezek a szavak....A legjobbakat kivánom további hasznos utadon...s amúgy fiatal vagy, hidd el !

      Törlés
    2. G.E: Kedves Tanárnő! "Megérdemelten" írtam a lelkemből érkező elismerő és hálás gondolataimat. Az elismerés a szívből jön, a hízelgés a szájból... Lelkemből és szívemmel szóltam Önhöz. Áldás kísérje.

      Törlés
  2. V.P.L.Ilyen a tanár lét, de nem mindenkié...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. (az enyém ilyen mostanában, szerencsére...🙂

      Törlés
  3. J.J. Nagyon sok mindenre emlékeznek a diákok, amik meghatározták a későbbi életünket. Lehet, hogy akkor nem tüntek fontosnak,de számunkra meghatározó volt .

    VálaszTörlés
  4. N.Á.Egy sok éves osztályos találkozón mindenki kimondta' hogy az előző tanárunk és osztályfőnökünk sokunkat megalázott ( a helyzete kapcsán is tehette) és (hogy leginkább önmagam 'élményéről szóljak) bennem örök szorongást okozott' váltott ki. Sokan örültünk a váltásnak' de órákon megszólalni...? továbbra is a kuka ácsorgást választottam. Írott eredményeim adták' hogy ...
    ·

    VálaszTörlés
    Válaszok

    1. nem fejezted be, de gondolom mi....viszont az előzményeket nem értem: nincs olyan "helyzet",ami megengedtetné mások megalázását!!!

      Törlés
    2. N. Á. Volt! Akár az' hogy elpirultam bokáig' vagy a megfázás eredményeként hagtalanra rekedtem' de énekelnem kellett volna és még a fülem sem rózsában virágzó' de inkább a tüskös nyelén ülhet még ma is. Így' ...? Hm...!

      Törlés
    3. Gonda Julia
      a "helyzet" (és semmi) mégsem indokolja, az "alázást", ezzel csak illusztráltad...de nem magyaráztad

      Törlés
    4. N.Á.- a kérdés' ami felmerül ilyen esetben ' hogy hogyan lehet ezen a pályán ilyen ember? :(

      Törlés
    5. megint megkerülted az én kérdésemet, mi az a "helyzet"? egyébként meg ne itélkezzünk (és el is küldték ebből az iskolából, tudtommal)

      Törlés
    6. N. Á. indok? Azt talán ő maga tudhatta' de' aki nem 'bartókos' volt és ráadásul nőnemű'... azon a bizonyos találkozón erről számolt be. Mint Editke is' aki nagyon megfelelni vágyó ( inkább akaró) volt akkor.

      Törlés
    7. Gonda Julia
      semmit se értek, de inkább hagyjuk a téma e vonatkozásait

      Törlés
    8. egyébként picit visszatérve a témÁhoz, illetve Rád, mintha egyszer azt mondtad volna, hogy örültél, hogy békén hagytalak...🙂

      Törlés
    9. N.Á. a korábbi évek zaklató élményei után az egyfajta béke lehetett. Ll

      Törlés
    10. Gonda Julia
      én gyanútlanul nem ismertem az előzmények ezen oldalát , igazán (de jobb is) .viszont úgy emlékszem elég óvatos voltam

      Törlés
    11. N.Á. _ ez így összefoglalva a könnyeimet elő is varázsolta... nem bőgök' csak érzékenyebbé váltam mára

      Törlés
    12. nagyon sajnálom! felejtsd el!!!!! rég volt, tán igaz se....

      Törlés