a kő

..ráér Weöres szerint (a porral szemben), Wass szerint marad (a vízzel szemben)

("A por siet, a kő ráér", 'A víz szalad, a kő marad")

van benne valami maradandó és biztos..... porral, vizzel szemben...

Makó kapott egy kőszobrot ajándékba (amiben több talán a kő, mint a szobor), de jó hogy áll ez a kőoszlop, amibe bele lett álmodva egy nőalak, A nő... mint egy archaikus Aphrodite. Kőből. Őserőt sugároz. Nem "szép"  a  szó elsődleges és szokványos (és főleg nem giccses) értelmében, de aránytalanságában (alacsonyabb mint egy modell) , kicsit torz(ó)szerűségében is erős és elgondolkodtató., továbbgondolható. És ha hosszabban nézem, talán mégis szép is. Nem mint "nő", hanem mint "mű"... A tett mindenképp az,  a gesztus, amivel egy amatőr szobrász szobrot ad a városának, aki zsűrizteti, és a zsűri véleményét meghallgatva módosit az eredeti terven , és most Makó lakossága (sokan vagyunk) átveszi ezt az ajándékot.... hódolat a városnak, a nőknek az életnek... mert hogy a

a szobor címe: Élet.

Éljen!

Éljünk.

s hiába van kőből

"élni" fog.

Túl...

délután visszamentem megnézni...

már egyedül uralta a terepet, a szemközti házakat vigyázva.

2013. november 16