
József Attila nem 104 évet, csupán 32-t élt (élhetett)... mifelénk a költők átlagéletkora amúgy se volt túl nagy. (Csokonai is ugyanennyit, de Petőfi még ennyit se) S miután szinte mindent róla neveztek el, megértük azt is, hogy visszavonták eme elnevezéseket. Így lett a JATE-ből (azaz József Attila Tudományegyetemből SZTE (Szegedi Tudományegyetem), a különböző felsőfokú intézmények összevonása után - nem tudván eldönteni, maradjon e a név, vagy vegye föl netán Szentgyörgyi Albertét...; maradt a semleges elnevezés... a makói gimnáziumot pedig - ahova annak idején
maga is járt - sikerült megtartani az ő nevével, bár -jól emlékszem az utcavisszakeresztelési időkből -, itt is történt kisérlet a Csanád vezérré visszanevesítésben. Leszavaztuk! (pedig ez volt az eredeti - de nem hagyhattuk "Attilánkat"!
Igen, nem, mert annyira a "magunkénak "éreztük, érezzük itt Makón, legalábbis... Érzi is ezt a nem makói születésű, de makóivá lett irodalmár is, mikor ezt a Maros parti táj és a"jó makóiaknak" ajánlott Megfáradt ember kéziratának kivetítésével kiemeli.
Pesze a mellettem ülő lányra rá kellett szólnom az irodalmi műsor elején, hogy ne hallgasson már zenét a mobiljából, vagy fáradjon ki - ha már kényszerből (óra ) helyett kell itt ülnie, legalább ne zavarjon másokat, de aztán megemberelte magát, és végignézte csendben -csak néha kuncogva - a műsort, melyben Galkó Balázs irányitásával hasonló korú fiatalok (stúdiosok) szerepeltek a szinpadon, József Attila és kora és részben a mi korunk megidézésével , szembeszegezésével. Mindenesetre elcsodálkoztatták a mára megidézett József Attilát azon is, hogy róla nevezték el azt a Tudományegyetemet, még ha átmeneti időre is - azt az egyetemet, melyből eltanácsolta az egyetem fura ura..., nehogy tanár válhasson belőle(de hát ő úgyis, már rég, nem középiskolás fokon...)
és az adott világ varázsainak hirnökeként tudatos jövőbe látó költőtől, visszakérdezhettük:mondd mit érlel annak a sorsa,ki..., meg a proletár utókor, meg az ember vörös csillaga - amit feltűztünk, aztán levettünk, a sötét gyárat meg eladtuk egy még sötétebb tőkésnek, hogy aztán a város érdesebb része még érdesebb legyen... (láttam is!)
De most megint "változások nehéz szagát görgeti a szél..." (?)
Kissé furán, az MSZP új miniszterelnökkel kecsegtető rendkívüli kongresszusa záróakkordjaként rendkívüli módon megint éneklik az Internacionálét... éhes proletárokról, egyáltalán nem éhes és egyáltalán nem proletárok, egyáltalán nem szociális(ta) megszoritásaik bevezetésének anakronisztikus nyitányaként(?)
vajon milyen jövőt látna most József Attila... és hol itt a "majdani" "harmónia"?!
2009. ápr. 10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése