2009. febr. 6.
...na még azért nem "a rózsák és a nyár"... (mint Vas István gyönyörű versében), de már valami hasonló, mert a természet tudja a dolgát, nem hagyja megzavartatni magát, néha kicsit előre rohan (mint a Janus Pannonius által megénekelt dunántúli - korán virágzó -mandulafácska ) -, ma is kicsit túl hevesnek tűnt a 15 fok feletti hőmérséklet s főleg a Nap igaz, melengető sugárzása - kedvenc "tavaszi" első napsütéses padomon ülve a főtéri (igaz még nem működő és fagyra letakart) szökőkútnál... de érezni a "normális", szabályos tendenciát - igen: nem késhet a tavasz..., ha már itt..., még lesz majd hűvösebb is, de egyre inkább megyünk bele a tavaszba, a nyárba, és így tovább... pontosabban vívődünk bele, még pontosabban eljön hozzánk minden, mikor eljön az ideje... (előjegyzési naptár nélkül is)
és ez annyira megnyugtató, hogy csak van a gyarló embereknél bölcsebb és hatalmasabb erő körülöttünk, felettünk, hogy csak nem tudunk mindent tönkretenni, - (bár lehet, hogy csak azért, mert nem áll módunkban. még szerencse!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése