már pár napja kaptam egy (lánc)felkérést a szomszéd blogteren, "zenékről, amikről sose vallanád be, hogy rongyosra hallgattad őket"- ahogy most utána néztem felkérőm felkérője megfogalmazásának; aki viszont közvetlenül felkért, arra kiváncsi, hogy is volt "az én időmben", kommentben kicsit megsértődve azt válaszoltam neki, hogy "minden idő az én időm" , most ezt kiegészítem azzal, hogy minden zene is, amire rezonálok... az enyém... akármi is legyen, akármilyen műfaj... a zene az zene, és a zene az kell
akár ma is, vásárlás közben a kínai áruházban egyszer csak hallom a bekapcsolt rádióból, és le kell állnom a vásárlással, ami amúgy is eredménytelen volt - nem kapok jól álló pamut blúzt, s műszálast nem tudok elviselni magamon -... viszont a dal feledtette a vásárlás sikertelenséget, a hangulatom felcsavarta, még mindig fülemben a dallam, meg az angol szófoszlányok, azt se tudom, ki énekelte, ki szerezte, de valószínű az angol lista vezetője... remélem, még fogom hallani, s akkor próbálom rögzíteni - érdemes lenne magnóval járkálni, vagy valahogy felvenni , rögzíteni a váratlan hangélményeket, (mint ahogy fényképezőgéppel már, látványt rögzíteni, járok.)
egész kiskorom óta tanultam hegedülni (azért hegedülni, mert a Bösendorfer zongoránk a háborúban "eltűnt"), s hegedűt egyszerűbb (olcsóbb) volt csináltatni. (akkoriban 500 Ft-ért - s nem is akármilyent!) Nagyanyám zongoraművész volt, (Berlinben végzett zeneakadémiát), apám a jogi egyetem mellett az Operaház kórusában énekelt, de a Délibáb színházi újság tanúsága szerint egy slágerszerző versenyen 19 éves korában második díjas lett. Úgy látszik , ő se tett mindig különbséget a műfajok közt.
egy gimnáziumi kirándulásunk alkalmával, amikor a buszban énekléssel ütöttük agyon az időt és srófoltuk fel a hangulatot, sorra vettük az összes aktuális limonádé slágert, el is képedt osztályfőnököm, s egyben a gimnáziumi szimfonikus zenekarunk vezetője, ahol első hegedűs voltam, s közben hetente kétszer a szegedi konzervatórium tanulója is - hogy ő nem is gondolta volna rólam, hogy én ezeket a dalokat mind így, betéve tudom. Ő jobb szerette, ha népdalokat éneklünk. Azt is énekeltünk. Azokat is tudtam betéve, (csak persze azon nem csodálkozott) Kedvenc népdalom a Lovamat kötöttem volt (lett) , amit Bródy szövegével később Koncz Zsuzsa is énekelt (Ha én rózsa volnék...)
vannak dalok , amiket azért szeretünk, mert valami miatt megérintenek, akkor és most - többet jelentenek önmaguknál, néha még a lehetetlen, igazán nem költői szövegeiknél is - de amúgyis a kísérletek dalszövegek versként kiadására mindig kudarcba fulladnak, a "zene az kell" - a szöveghez is
bár régkedvenc Zorán számokra egyszer társaságban magam is azt a túlzó(?) kijelentést tettem, hogy súrolják a költemény határát... volt , aki lenézve ki is nevetett ezért.(de nem is értett az illető hozzá) Zorán számai (pl. az Apám hitte...) szőrőstül-bőröstül jók. (Adamis, Dusán szövegeivel - de többnyire Presser zenéje miatt! Aki egyre jobban megszólit - mint pl. a napokban is... a tévéből. A képzelt riport a popfesztiválról - még bakeliton volt meg, igaz , valaki elfelejtette visszaadni...) (A külföldről kapott Hair, meg a Jesus Christus superstar (I don't know how to love him- még mindig, pedig egy képzőművész ismerősöm , felajánlotta érte a grafikáit...
A Beatlest - az együttes születésétől kezdve szerettem..(Yesterday!) Nem is értem, miért tűntek annak idején túl merésznek. Emlékszem, nagybátyámmal is , volt elég vitám miattuk - Mostanában lányommal vannak vitáim, mert néha nem bírom hallani, amit ő hallgat - én még csak nem is érzem zenének- csak valami tantam-nak. De azért vannak közös kedvenceink is. Ez a saját dalaira nem vonatkozik, mert azok az én kedvenceim, ő nincs annyira oda értük, mint én.
Épp most hívott itt, msn-en -miután elkészült a lapzártás cikkeivel-, és eldúdoltam neki a pár megőrzött hangot, közben rémlett, hogy talán James Blunt lehetett az énekes, legalábbis olyasmi (magas regiszterbe is felcsúszó) hangja volt ... mire lányom egyből mondta a címet: Same mistake, s már küldte is át a szám linkjét
(Már volt egy korábbi kedvenc szám tőle: You are beautiful- még mobilcsengőhang is lett belőle, pedig... igazán nem vagyok "beautiful"...de e zene hatására picit, talán, mégis...?)
aliz2. :: 2008. ápr. 3. 21:12 :: 2 komment :: Címkék: elmeny, emlekezes, kapcsolatok, lanyom, mult, zene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése