"...mindjárt..., csak előbb össze kell szedni magamat" - mondja Béres Ilona mint Szkalla-lány a Thália Stúdió pódiumának a padlójáról a másik Szkalla-lánynak, Tordai Terinek, aki -nevetésük közepette - épp most közölte, a tolokocsijából, hogy "összecsinálta magát"... Béres Ilona (Erzsi) nehézkesen feltápászkodik (mintha magamat látnám...) és óhatatlanul arra gondolok, vajon meg kell-e játszania ezt a szinésznőnek, vagy itt valóban Béres Ilona (is) tápászkodik a földről... és az előadás végén, miközben könnyes szemekkel tapsolva, látom, hogy Tordai Teri (Gizus) is egy könnycseppet morzsolgat szét a szeme sarkában, vajon hol végződik-kezdődik itt szinésznő és hol a szerep..
Milyen szépek voltak (voltunk) fiatalon... Hogy tudtunk örülni (ha tudtunk!) És most már valóban mindegy minek, min...
Most meg ennek emlékén? Sirunk-nevetünk?
Mert hogy akkor előttünk volt még minden...most meg mögöttünk...
aliz2. :: 2013. ápr. 12. 9:28 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: irodalom, kapcsolatok, szinészek, szinház
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése