ezt most csupa kisbetűvel írom, és lehet, hogy le is fogom húzni, mert nem leszek népszerű vele, még magam előtt se - de az az igazság, hogy én nem nagyon szeretem az u.n. ünnepeket, különösképp az ünnepelőttöket, meg -utánokat... ez lehet, hogy azzal is összefügg, hogy nem szeretem a "kampányokat", a naptárilag előirtakat, valójában én nagyon is szeretem azaz szeretNÉM az ünnepeket, de a mindennapokban, a nem pirosbetűseken is, illetve ha minden nap pirosbetűs lehetne bizonyos értelemben. Ha egy kicsit emelkedettebbek lennének a hétköznapjaink. Ha nem válnának annyira szét az ünnepitől. Az arany közép...., az lenne jó ebben is, ég és föld között... középen...
de azért természetesen, sőt annál inkább:
kivánok mindannyiunknak békés, szép ünnepeket!
(most nem irtam a "boldog" jelzőt , régi barátném felhivott imént skypon, s mikor boldog karácsonyt kivántam neki a beszélgetésünk zárásaként, megkérdőjeleződött a szó... mi is az, hogy "boldog"... hát legyen mindenkinek olyan, amit legjobban kíván,
és azt hiszem mindenekelőtt a szeretetteliség lenne a legfontosabb; karácsony a szeretet ünnepe is, hát adjuk a szeretetet, és tudjuk elfogadni is , ha kapjuk (csak kérni nem lehet...)
de milyen jó lenne - ahogy Juhász Gyula is megírta karácsony felé - nem csak decemberben ... jónak lenni és szeretni. (mert ez a kettő majdnem ugyanaz, nem?)
ezért mondtam azt, hogy nem szeretem az ünnepeket, azt nem szeretem, ha "ünnep"nek kell lenni ahhoz, hogy "ünnepi" (emberi) módon érezzünk és viselkedjünk. (és mi van, ha még akkor se?.. jaj...!)
aliz2. ::
2010. dec. 23. 22:31 :: 12
komment
Kategóriák: hétköz-
és ünnepnapok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése