no, most már ilyen (is) van Makón: Téli Tárlat !
most először, de reméljük nem utoljára... hanem évről-évre igy lesz
miközben a grafikai művészteleppel - egyelőre- kevesebbek lettünk (meg állítólag a 3 fabódénkkal, az ország legkisebb karácsonyi vásárával szerénykedhetünk-pironkodhatunk?), és nekem is - különösen a fővárosból hazatérve - egyre inkább (különösen télvíz idején) - úgy tűnik, hogy sívárosodik a város, szűkülnek a lehetőségei, ez sincs, az sincs (tegnap még megfelelő méretű és/vagy színű gombokat se találtam a tisztító után hiányos gombolással visszajött kisbundámra...egyéb hiányokról nem is beszélve)... de ez mégis csak nagyszerű, hogy most már nekünk is van egy tárlatunk, méghozzá a sivár télben! azt meg már rég tapasztalom, hogy a kiállításmegnyitóink mindig milyen nívósak... a hely is szép hozzá, a Hagymaház csarnoka, és a tárogató is gyönyörűen szólt)(kedvenc lovamat is kötötte:), Hézső Ferenc festőművész nyitóbeszéde pedig egy olyan ősi (pápuai új guineai )regét is tartalmazott, ami nagyon megragadott, megjegyeztem, bár a neten nyomára nem találtam, hiába kérdeztem meg a könyv pontos címét: mese a hat asszonyról, aki az égbe ment (?), (nos egyikőjük, aki a lányával és annak férjével élt, egy tengerközeli folyó partján, és egyszer a kezdeményezésére kimentek a tengerpartra, hogy ott halásszanak, de ott elkezdett táncolni, és nem hagyta abba, hiába kérlelte a lánya, csak táncolt, táncolt a hullámzó tenger partján, míg aztán maga is hullámmá változott..."(mintha a modern kvantumfizikát (és pszichológiát) ismerné ez az ősi monda?.. mindenesetre hátborzongató, és költői elmondása az -önként vállalt-_ elmúlásnak, ami mégse az, mint a tenger hullámai... )
a képek meg, hát igen, sok élményt nyújtottak, többször is körbebolyongtam őket - közben egy fél pohár vörösbort is megengedtem magamnak (pogácsával enyhítve hatását) a vendégváró asztalnál...de még a berúgás határán abbahagytam... vivát művészet, vivát Makó, vivát karácsony, vivát napforduló, vivát újkorszak , Vivát unokáink (akikről beszéltünk szintén nagyszülő osztálytársammal a képek előtt)(és persze, hogy nem hittünk világvégi jóslatoknak - legfeljebb annak, hogy tényleg kezdődjön már valami új , és fényesebb, ahogy mától növekszik a fény, egyre növekedjen...elég már a sötétségből.. huss..
"csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..."... nomeg azok a villanykörték is... de leginkább süssön a Nap!)
aliz2. :: 2012. dec. 22. 8:23 :: 12 komment :: Címkék: hagymaház, kiáll
epizodikus volt
VálaszTörlés