olyan szomorú a felfedezésed, ha rájössz, hogy valaki, akit pedig amúgy nagyra tartasz, semmi humorérzékkel nem rendelkezik :(
igen...mintha fogyatékos lenne, a humor nagyon fontos eleme az életünknek, sőt , megkockáztatom, kell, hogy áthassa
akinek nincs humora, öniróniája sincs, mindent halálosan komolyan vesz, s igy persze, sajátmagát is
(jól mondta egykori tanra, hogy csak komor szineket használ - s kár!)
és ha próbálsz humorizálni vele, a végén te jutsz ki bután a kisérletből... otrombának érzed magad, pedig csak mosolyt szerettél volna fakasztani...a fenenagy szomorúsága mögött... de félrement::: :(
---
én elég komoly vagyok általában, sót kissé melankóliára is hajló
de szerencsére a humorom még nem vesztettem el (ha nem is kiabálóan nyilvánvaló)
nem élhetek nélküle...
vigasz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése