rosenfeldék nyomában

miközben távoli (in-law )rokonokat keresek és találok is bőven!

végre rábukkantam másik szegedi "igazi" rokonra  (Pollákékon túl) akiről anyu tudott, csak nem figyeltem oda (ismételten)

dr Heksch Ági néniről van szó, (Singerné) aki egyetemen tanitott,(főleg franciát(meg németet)  és én időnként meg is látogattam, Szegeden az Oskola u 14 alatt

az anyukája volt rokonunk anyu szerint, és most ki is derült a genin hogy milyen  

a Rosenfeld névről

u, i. Ági néni  anyukája Rosenfeld Sarolta (Heksch Oszkárné) sz 1886, június 24( (azt hiszem futólag háttérben egyszer láttam is még egyetemista koromban, mosolygott, tett-vett a háttérben)

az én dédanyám viszont (Löwinger Salamonné, ROSENFELD JOZEFA)

ők lehettek (vér)rokonok 

(sajnos nem tudok az én Rosenfeldemről sokkal többet, minthogy dédapám felesége volt, 

Rosenfeld Sarolta született Rosenfeld Lipót lányaként, aki Jánoshalmon született, meghalt 1900 junius  29-én (fiatalon) tuberculósisban,

az ő apja Salamon Rosenfeld , Szerbiában született stimmel is, mert az én dédszüleim Szabadkán esküdtek 1853ban

vagy Salamon Rosenfeld lehet a közös  ős (?) majd még kutatok (a genin semmi a mi részünkről, Jozefával bezárólag)

---

Heksch Ágnesről sok info van a googlon (pl Névpont, Wiki) 

emlékezetemben élénken benne van szép , szabályos kis arca, kicsit japános, mosolygós .. okos tekintet, barátságos volt de nagyon decens (néha asztma elleni szert fujt a szájába, de nem sokat törődött vele)

általában örült nekem, szépen fogadott , ritka "vendégként"(pedig mindig váratlanul törtem rá fiatal héveimmel...), mindig megkinált valamivel és beszélt - beszélt. egyszer Párizsról szabályos ismeretterjesztő előadást tartott... illusztrálva képekkel (emlékszem a sok hidra), beszélt Imre Sándorról is , aki kutatási tárgya volt neveléstudósként...s magánéleti tanácsokat is próbált adni, mindenesetre nagyon empatikus volt mindig , és érdeklődő, jóindulatú....

(emlékszem egyszer rég, még egyetemista koromban össze is akart hozni kedvelt egyetemi orvosprofesszor ismerőse velem egyidős  orvostanhallgató fiával.. J-vel... közösen mentünk el a egyetem aulájába, ALBEE ÁLLATKERTI TÖRTÉNET C DARABJA BEMUTATÓJÁRA s utána , pedig hideg volt, egész a nagyállomásig elsétáltunk oda-vissza (túl a kollégiumomon, ahova eredetileg haza akart kisérni) elég depressziv beszélgetésünk volt, s aztán nem is lett belőlünk semmi: :: :) (nem sajnáltam) (egy irodalmi előadáson találkoztunk jóval később, ahol lányom felolvasta novelláit (már vőlegénye is ott volt)... eszembe jutott H Á néni, akiről hirtelen megszakadtak az ismereteim, emlékszem, utoljára 90körül lehettem nála futólag, mutattam is neki akkor 4-5 éves lányom fotóját.... rosszkedvű volt... (akkor már anyu nem élt...) nem sokkal utána halt meg ő is (?)  (előbb a lánya is) (Anikó sz 1936 julius 10, volt korábban egy műtétje, emlékszem) a sirjuk nagynénim mellett van (láttam, a szegedi temetőben) de nem szeretek temetőkbe járni... jobb  szeretem az eleven emlékeket élőként őrizni... )

*****

1908 december 16-án születt Szegeden (anyuval egy évben)

meghalt 1994 április 29 (85), Szegeden

neveléstörténész, a neveléstudományok kandidátusa (1969)

de főleg franciát és németet tanitott az egyetemen

1931ben szerzett középiskolai tanári oklevelet

l. wiki, névpont

Szegeden született Heksch Oszkár (1881–1919)[1] magánhivatalnok és Rosenfeld Sára első gyermekeként izraelita családban.[2] Apai nagyszülei Heksch Vilmos (1852–1925)[3] könyvelő és Freiwillig Matild (1859–1905),[4] anyai nagyszülei Rosenfeld Lipót és Koch Mária voltak. 

Szegeden értettségizett 1926-ban,

Felsőfokú tanulmányokat a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott, 1931-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet. (német- francia nyelvből)  Egyetemi doktori vizsgát 1932-ben tett. Közben a dijoni, a grenoble-i, a párizsi és a bécsi egyetemen is tanult,

Párizsban könyvkiadói lektor (1932–1933), hazatérése után magántanításból élt (1933-tól).

1934. október 25-én Szegeden házasságot kötött Singer László (1904–1943)[5] magánhivatalnokkal.[6] 

A II. világháború végén, családja több tagjával deportálták, a theresienstadti koncentrációs tábor foglya (1944 nyara–1945).

A szegedi Gutenberg utcai általános iskola, a Szent Margit Leánygimnázium és a Szegedi Tanítóképző Intézet r. tanára (1945–1950).1950-1954 között oktatott a szegedi egyetem a Neveléstudományi Tanszékén, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegéde (1950–1953), egy. adjunktusa (1953–1954), 

Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE ÁJTK Idegennyelvi Lektorátusa (1954–1956), a TTK Idegennyelvi Lektorátusa (1954–1971), a Központi Idegennyelvi Lektorátus német–francia tanára (1971–1974). C. egy. docens (

1969-ben a neveléstudományok kandidátusa fokozatot érte el. 

 Tanulmányúton volt a NDK-ban (1960), később Párizsban (1965). 1974. júniusban vonult nyugalomba. 1979-ben c. egyetemi docensi címet kapott.

Főbb művei

F. m.: A démoni elem Stefan Zweig művészetében. (Szegedi Symposion, 1930)
William Stern személyiségfilozófiája és lélektana. Egy. doktori értek. is. (Symposion Könyvek. 15. Szeged, 1932)
Iskolaszervezettan. 1949/50. II. félév. Á. Gy. előadásai alapján összeáll. Többekkel. Egy. jegyz. (Szeged, 1950)
Comenius Ámos János Nagy Oktatástana. (Tiszatáj, 1954)
Marx, Engels, Lenin és Sztálin a nevelésről. Pedagógiai olvasókönyv. Szerk. Tettamanti Béla. Összeáll. Király Józseffel. Megjelent hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján. (Bp., 1955)
Kazinczy és II. József művelődéspolitikája. (Pedagógiai Szemle, 1956)
Imre Sándor neveléselméleti tevékenysége 1919-ig. (Magyar neveléstörténeti tanulmányok. Szerk. Felkai László. Bp., 1959)
Berzeviczy Gizella ismeretlen levele. (Délmagyarország, 1961. 65.)
Adatok a numerus clausus történetéhez. (Pedagógiai Szemle, 1962)
Francia nyelvű matematikai szakszöveggyűjtemény. Összeáll. (Szeged, 1962)
Francia nyelvű fizikai szakszöveggyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1964)
Kazinczy Ferenc Vélekedése az alsóbb iskolák organisatiója dolgában. Forrásközlés és kísérő tanulmány. (Magyar Pedagógia, 1964)
Német nyelvű biológiai szakszöveggyűjtemény. (Bp., 1965)
Német társalgási gyakorlatok. Halász Elődnével. (Bp., 1966)
Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Monográfia és kand. értek. is. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1969
megjelentek a tézisei: Pedagógiai Szemle, 1970)
Az ellenforradalmi korszak testnevelési koncepciójának kialakulása. 1919–1921. (Neveléstörténeti tanulmányok. Szerk. Köte Sándor. Bp., 1970)
A szabadoktatás alakulása Magyarországon az ellenforradalom hatalomra jutása idején. 1919–1922. (Pedagógiai Szemle, 1972)
Törekvések a fővárosi iskolák államosítására. 1919–1921. (Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Bp., 1980)
Prohászka Lajos tantervelmélete. 1948. (Magyar Pedagógia, 1984).

Irodalom

Irod.: Kempelen Attila: H. Á.: William Stern személyiségfilozófiája és lélektana. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933)
Simon Péterné: H. Á.: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. (Magyar Pedagógia, 1969)
Szegedi Egyetemi Almanach. I. köt. (Szeged, 1996)
Pedagógiai lexikon. I. köt. (Bp., 1997)

TUDOMÁNYOS TISZTSÉG[SZERKESZTÉS]

• MTA II. Osztály neveléstörténeti albizottságának tagja (1970-1974)

TÁRSASÁGI TAGSÁG[SZERKESZTÉS]

• Magyar Pedagógiai Társaság (1968-1994)

DÍJAK, ELISMERÉSEK[SZERKESZTÉS]

• Oktatásügy kiváló dolgozója (1974)