A "veszteségeket" igy fejeztem be...Én még élek, s ezért bizonyára hálával is tartozom....mert nem is olyan magától értetődően már.... lazman haze
a bajaim változatlanok, inkább csak erősödnek, látom, már korábban is szédültem, nade annyire hosszan még nem, és tán ennyire intenziven sem, mint épp mostanság ---halálfélelmek is velük együtt maradtak, s ez mindig konkrét és gyakorlati, rémes
volt makacs vállfájás (befagyott váll szindroma), visszatérően, lábgörcsök, térdhajlat fájás stb
balesetek, nekem jönnek pl a Penni ajtóval, a konyhában hatalmas esés a bolti kiszállitó dobozban
május elején majdnem felgyújtom a konyhát (serpenyőtűz -- miközben a szobában Paulinyi youtubejára meditálok)de a csúcs, mikor kávét öntök a laptopomra, ezzel ki is végezve (még jó, hogy a dokujaim megmentődtek, mert az tényleg pótolhatatlan lett volna
azt hiszem teljesen ősz a hajam, fotókon látva, de szeretem...megnyugtató, elegáns is a maga nemében
egyre kevesebbet utazok lehet mondani (most a karantén miatt is) semmit)
véresre csipem a létrával a hüvelykujjam égőbecsavaráskor
gumikesztyű alatt is megsérül, meg össze-visszaégetem a gáznál
depresszióm változatlan, nem is merem abba hagyni a kis fél antidepressánsom (megtanultam kézzel kettérörni) tekintettel a körülményekre, pedig kéne, nem kellenének a mankók - igaz februárban teljesen normálisnak bizonyultam :), de állitólag nem szabad télen abbahagyni a szedést, s aztán jött még ez a covid...na meg hogy ne akarjak mindenkinek megfelelni, legyek én az első = ez nehéz!
(szóval) "bajaim" vannak... (a reumatológus száján kicsúszott, hogy bizonyos dolgokon nem tudnak segíteni... tapasztalom (amúgy NYAKI RTG-re el kellett volna mennem, a szédüléseim miatt is aktuális lenne?...Míg tart ez a covid őrület, nem megyek semmi egészségügyi intézménybe, mig tehetem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése