aki megtagadta nagyapja anyai származását, s ezzel (is) zsidóságukat
a vad zsidóellenes, zsidókat veszejtő kor kényszerithette rá?
én nem tudom hogy van ez, nem tudom mit tettem volna hasonló helyzetben, öntudattal, de én láthatatlanul is - sőt valamennyi ősöm ezt a csoportját nem is ismerve, a rabbikat -, mindig arra gondoltam, hogy ősemihez hű vagyok, maradok, ha a zsidóságomhoz is, és rájuk való tekintettel se térhetnék ki, aztán meg eszem ágában se volt (szerencsére ) (az ember az , ami, s nem vetheti le mint egy ruhát, ami)
szóval ez a Walter? (1885-1955)
nem igy gondolta
bár már apja, Georg is , megkeresztelte gyerekeiket (evangélikusokként) igy őt is ( s már ő is jócskán ki volt téve zsidó származása miatt hátrányoknak) (nem is beszélve egyik fia azaz Walter testvére elvesztéséről!)
---
Walter is jogi egyetemet végzett,s sokra is vitte "szakmájában"...
a kieli egyetemen professzor, rektor, hedielbergi alkotmányjogászi kinevezését elfogadja, 32-ben helyettes rektor is, de 33-ban , eltávolitották az egyetemről mint"politikailag megbizhatatlanokat ill,, nem árjákat" , ő megtarthatta állását 35-ig első világháborúban szerzett érdemeire tekintettel, ezután mindent elkövetett, hogy megszilárditsa "kivételes" de ingatag helyzetét , olyannyira , hogy 33-34-ben opportunista, a nemzeti szocialista rendszert méltányoló irásai jelentek meg, sőt széleskörű családfa kutatást folytatott, hogy bizonyitsa árja votát...(miszerint csak vallásilag tartoztak a zsidókhoz, nem "fajilag"))
35-ben minden erőfeszitése ellenére mégis meg kellett válnia katedrájától.Persze továbbkutatott, igyekezett bizonyitani hogy 3 nagyszülője NEM (sem) zsidó valójában....(elképzelései főképp sejtéseken, idősebbek elbeszélésein alapult, dokuetuokk ellenére nem meggyőzőek!) (mindazoonáltal aljasság ami vele, velük történtek:
"
1935. június 9-én
A heidelbergi egyetemi jogi kar professzort, Walter Jellinek-t ma az „árja bekezdés” alapján elbocsátották tisztségéből. Apja, prof. George Jellinek, aki 1911-ben halt meg, nemzetközileg ismert alkotmányjogi hatóság volt."
a második világháború után visszavette pozicióját, (alkományjogi progf. a heidelbergi egyetemen)
felesége Irmgard Jellinek, 5 gyerekük született,,,
Sz: 1885.07.12 Hütteldorf, Bécs közelében
H: 1955.06.09.Heidelberg
állami és közigazgatási tanár
1903.Heidelbergi Nagyhercegi Gimnázium
1903-1907 jogi tanulmányok Heidelbergben, Freiburgban és Berlinben
1904-1905 Katonai szolgálat (egyéves, önkéntes) Freiburgban
1907 I. Államvizsga Karlsruhe-ban
1907-1910 Gyakorlati jogi képzés Heidelbergben, Schwetzingenben és Freiburgban
1908 doktori fokozat Strasbourg: "A hibás állami törvény és annak következményei"
1911 II. Államvizsga Karlsruhe-ban
1912 Habilitáció Lipcsében "Jog, a jog alkalmazása és a megfelelőség megfontolása"
1912-1913 Leipzigi Egyetem oktatója
1913-1914. A Kieli Egyetem közjogi egyetemi docens
1914–1918 katonai szolgálat: 1917-ig a nyugati fronton a tüzérségi hadnagy
1919–1928 professzorával a Kieli Egyetemen
1928-ban a Kieli Egyetemen rektor
1929–1955, a Heidelbergi Egyetemen professzor
1935–1945 kötelező nyugdíjba vonult, majd folytatta a tanítást
pontosabban zsidü származás iatt kényszerszabadságon
945 után részt vett a közigazgatási bírósági eljárások kidolgozásában az amerikai megszállási övezet tartományaiban.
Vallás: Nem felekezeti / protestáns
Házas: 1914 Karlsruhe, Irmgard, sz. Wiener (1891-1976)
szülők: Georg (1851-1911), bécsi alkotmányjogi professzor, Bázel és Heidelberg
Camilla, született Wertheim (1880-1940), háziasszony és ismert nőjogi aktivista.
Testvérek: Dora, házas. Busch (1888-1992)
Paula (1892-1981)
Otto (1896-1943)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése