anyuval indulunk, hosszú az út, pláne gyalog, és útközben nem találtunk semmi olyat , amit kerestünk (énektanárt és/vagy fényképészt?), minden zárva volt (zöld faajtó) vagy nem is létezett, üresek is voltak az utcák, kihaltak (déli órák lehettek? s mintha mediterrán földön lettünk volna?)
végül a főtéren valahova be tudunk menni,,dolgunk végezetlenül, én veszekedtem is anyuval a felesleges út miatt, hogy miért is kellett....és később , mire feleszméltem, anyut nem találtam sehol. A táskáját is kivitte, sőt a nagy (régi, hajlított vázú) biciklijét is ami ezek szerint később előkerült), egy ember félig aludt a terem sarkában, de nem tudott választ adni, üzent-e valami anyu mielőtt kiment, mondta, hogy valamit tán mondott, de ő félig aludt akkor is...így nem emlékezett...
riadtan kimentem, keresni az utcán, visszafelé, én megint gyalog, reménytelenül (nem először "vesztem el" álomban anyámat - mint ahogy az életben is....)
aug 4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése