a másik Dévai Kamilla lánya aki Önmaga!

hát engem megütött volna a guta, ha egy másik nagy arcot vetítenek ki anyám helyett.(én rögtön láttam a tévedést) de Udvaros Dorottya roppant higgadtan reagált, már ugyanis hozzászokott... pedig mennyivel lágyabb az arca az ő anyukájáénak, mint a krónikás éneklő Dévai Kamillának (aki eredetileg Duda Kamilla volt, és mindenki Camillának hívta) az apa rendes képe már stimmelt rendezés közben a nagy szinházteremben...és jöttek a gyerekkori szinházi emlékek is mellé

egyébként nagyon értékes s és kellemes este volt a Polgármesteri hivatal  nagyfás udvarán (leszámitva a szúnyogokat, amik még éjjelre is kínoztak csípéseikkel)

későn érkeztem, így egész hátra ültem, pótszékre, de legalább néha fel tudtam állni, hogy lássak is valamit....

de az érdekes a kivetítő vászon volt (leszámítva a színésznő gyönyörű ruháját), meg főleg amiket mondott

orosz rendezőkről, Ljubimovról, Vasziljevről, s Csehovról főleg (nagy örömömre)

és az a meglepő bölcsesség, amivel immár visszatekint a pályára, és látja hogy elszántnak kell lenni, s nem elfogadni a pillanatnyi sikereket... vidéken, Szolnokon maradni, ha ott vannak jó feladatok, ha ott van még dolga,  s lám odaér hozzá amiért érdemes, akikért érdemes (l egy ljubimovban pl)

Bár  rendezőjeként utalt arra az amatőröktől jött rendezőre , aki Páál Isti lehetett, aki az akkor tiltó listán levő Mrozeket rendezte (hát nem hiszem hogy komolyan kell venni a tiltó listát, mindig közelebbinek tűntek a falak?... ez 70-ben volt, s én 66-ban írtam tanulmányt az abszurdok közt róla is - s igazán nem lett retorziója)

Ljubimov amúgy elsőre két mondatos szerepet adott neki (közben egy fontos tévészerepre hívták, amit így nem vállalt el, mindenki lehülyézte miatta, de ő tudta, ha itt van Ljubimov neki  is itt kell lennie....

később mivel a főszereplővel nem talált közös nevezőt a rendező, rá került a sor, s be kellett ugrania!!

Később elhagyta a Katonát az ország egyik legjobb színházát, mert elkezdte unni magát ott

s jött  a Madáchba, szintén főszereppel (Koldusopera), s be is játsszák Barbara dalát, nagyszerűen énekli (háttérben Garas, Törőcsik)

a nagy szerep a Lulu (amit még Báthori is irigyel tőle), pedig nagy munka volt (bele is fogyott)

a 3 nővérből évek folyamán több szerepet is játszott Irinától  Olgáig

kiemel egy sokatmondó jelenetet, ahol a hétköznapi szavak mögött (Csehovi) dráma zajlik..mielőtt Tuzenbach meghal...(de akkor még nem tudja)...

érdekes műforditási problémáról is beszél, anekdotikusan, felelevenítve Töröcsik alakját,aki miután Vasziljev nem volt hajlandó a betintáz helyett a betfeketitet elfogadni (ami egész mást jelent magyarul) felpattant cigire gyújtott és közölte, hogy ugyan valaki fordítsa le neki az ég a napmelegtől a kopár szik sarját...

Báthori egy szőnyegen járást emel ki a meggyeskertből, ami baravúros és emlékezetes volt

Udvaros rögtön utal ennek mélyebb szimbolikus jelentőségére: hogy ezzel a lebegést kellett kifejezni, ég s föld között, míg eldől a sors, eladják.e a meggyes kertet - mert minden apróságnak többrétegú értelme kell hogy legyen! - mondja - hogy eladják-e a meggyes kertet, s ezzel vége mindennek

végül az Őszi szonátát idézte fel, anya és lánya találkozni nem tudását...én nem tudom, de senki nem emlékezett rá (rajtam kívül) hogy ezt előadták pár éve Makón is?!!!!

de mindig van egy megjegyzése , bölcs, amivel kimutat az adott emlékidézésből itt az, hogy nem szabad a valósággal való kapcsolatunkat elveszteni

nagy művész, minden szerepében sokat, ad, s ez nem lehet véletlen,sokat ad, mert gondolkodik is/