megfojtott órák

 SOKAT RÁGÓDTAM, MENJEK-NE MENJEK, ALIG JÁTSZANAK NÉZHETŐ FILMET A MOZINKBAN ÚJABBAN

Scorsese mégis csak egy név, meg di Caprio is (akkor még nem is tudtam, hogy Robert de Niro is játszik a filmben)

végül rászántam magam egy 8 órai kezdetre beültem, a több mint 3 órás filmre, de gondolva,  legfeljebb majd közben szunyokálok kicsit..

hát egy másodpercre sem csuktam le a szemem, végig érdekfeszitő volt a film, mi több, izgalmas...

igaz, csak hárman voltak rajtam kivül, de meglepődve tapasztaltam a hangos feljajdulásaimat (ők viszont csémcsogtak a kukoricájukkal, igy nem bántam, hogy netán zavarom őket)de egyszerően nem lehetett kibirni máshogy azokat a barbár szörnyúségeket , miket elkövettek "fehér" barátaink", az indián őslakosokkal szemben, puszta nyerészkedés (tolvajlás) ürügyén..

R de N , a nagybácsi "keresztapa" szerepében, eltorzult arvával  hátborzongatón körmönfont  gonoszságával, mit ráadásul negédességgel lepelezett

a kis unokaöccs, a butaságával, korlázozottságával túnt ki , (hogy tudott ennyire átváltozni az a szép arca? )

döbbenetes volt az egész film!

egy furcsa szerelemmel a középpontban, ami azért ennyi halált és gonoszságot nem állhatott ki ami körötte zajlott

még a jóindulatú de ostoba , - nagybátyja orránál fogva  vezetett- fiú se győzhette le

csodás volt az indián asszony méltósága, ereje-szépsége - mindvégig

örülök, hogy legalább ő megmenekült...

nameg mn is ?) a több mint három óra elteltével, végre friss levegőn...

(kell egy icipici happy end a nézőnek is)