a ló másik oldala

 A LÓ MÁSIK OLDALA

eddig nekem úgy tűnt, hogy minden Nobel dijas MAGYAR akinek kis köze is van a magyarság(á)hoz, és büszkén verjük a mellünket, kapcsán. Lám-lám, van , aki máshogy is gondolja...

Kollár Árpád

  · 

Mi a magyar? Krausz Ferenc Nobel-díja és a megnevezés nehézségei: érzékelem, hogy a sajtó munkatársai keresik a megfelő szavakat a friss Nobel-díjas kutató identitásának körülírására. Több variácót villantott fel az országos internetes sajtó: magyar származású, magyar születésű, magyarországi születésű... Mind-mind az eltávolítás gesztusa, annak jelzése, érzékeltetése, hogy a díjazott nem él Magyarországon. (Úgy írom mindezt, hogy holtbiztosat nem tudok Krausz Ferenc nemzeti hovatartozásáról. Az is lehet pl., hogy németnek vallja magát, és tiltakozna az ellen, hogy magyarnak nevezzék.) Ezzel a hipotézissal együtt is tanulságos, hogy egy Magyarországon született, magyarországi egyetemen diplomázott embert így vagy úgy, de provinciálisan leválasztunk a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók közösségéről és legfeljebb az érintkezést, a származást jelezzük. Holott egy nemzethez való tartozást nem az határoz meg, hogy hol él adott pillanatban az ember, sőt, még az sem feltétlenül, hogy hol született. Ugyanezt a dilemmát, maszatolást, nyelvi bűvészkedést érzékelni az ország határán túl született magyar emberek meghatározása kapcsán, ami személyes okokból még jobban szokott zavarni. Nem származású, nem születésű. Egész egyszerűen csak magyar. Akkor is, ha régóta máshol él. Nevezzünk mindent annak, ami. Mindenféle jelző és értékítélet nélkül. Egészen addig, amíg mást nem állít magáról, amíg nem látjuk jelét annak, hogy pl. többes identitású. Addig ez egy pofon egyszerű nyelvi kérdés, nem politikai, nem geográfiai, nem idegenrendészeti, stb..

Az összes reakció:

1Tamás Gábor