mindig előbukkan valami, selejteznem kell, mert elborit
ez egy gépelt másolat, nagybátyám egy leveléből lehet, amiben szokása szerint, megdorgál, mert nem hallgattam rá (állitólag) a pályaválasztásom környékén
lássuk csak
úgy tűnik, az alapigazságok mögött, hogy efölött is eljárt az idő
szerintem a több lábon állás követelményének, meg a sokoldalú örökérvényű (reneszánsz) ember eszméjének is ellentmond
nem baj, ha szakmaiságunkon túl, több minden érdekel
semmi se legyen idegen tőlünk, mi emberi
***
hoppá!
ez nem levélrészlet, másodlagosan, arra vall a 64. o szám , meg a "rajzolni kezdett egy papirszalvettára"... élő valóság :) azt hiszem az Ablakok c regénybe átültetve, amit 21 éves koromtól (1964-től) irtam, s épp most derült ki hogy odakerült a lányomhoz? mindegy, nemigen olvassa). az biztos, van annyi más...
nem baj, valószinű elavult úgy ahogy van(?)
ámbár a múlt is lehet értékes!
(de őt a jelenem mármint (irásai) se nagyon érdeklik.... fáj is ez nekem.)
bocs, Laci bátyám!
Ervin Nemeth
VálaszTörlés"megírtam, de te nem hallgattál rám" -- illetve, "mondtam, de te nem..." Ismerős mondat. Nem tudom, hányszor hallottam, de cserébe "csakazértse" volt a válasz 😃 Ki tudja, hogy lett volna jobb.
Gonda Julia
én nem tiltakoztam ilyen nyiltan sose, sodródtam a magam útján, senkire se hallgatva