2020. június 30., kedd

előszobàban

Kimerevedett szemekkel 
Meredt làrvaarccal 
A halàl előszobàjàban 
Vagy csak "holt"fàradtan 
Mint mondani szokàs 
Mindegy 
Ott tolongunk az előszobàban 
Valamennyien 
Kinek hosszabb 
Kinek rövidebb

mentsetek

MENTSETEK EL MINDENT! ÉN MOST IZGULHATOK, hogy mi van a dokujaimmal.Megvan-e mind.Hogy tudom biztonsàgba helyezni? Nagy lecke ez. S arra is, ha neglesznek megfelelő formàba és helyre rakom. Ha nem? Arra gondolni se tudok. De tàn épp ez kellett a kimozdulashoz.Ez a felràzàs.

romlàsok

Egy-két éve kicseréltük a fürdőszobacsapomat, miutàn csöpögött a régi. Ma reggel akárhogy csavargatom a billenős csapot, egy csöpp víz nem jön ki belőle. Először azt hittem, központilag elzàrták.De nem; a WCben meg a konyhàban is folyik. ÉPP talàlkoztam azzal, aki felrakta a csapot, ami most elromlott. Ennyit mondott vàllàt vonva; Hàt eddig tartott! Hàny év egy csap? Junius 27 Ma megnézte.Betétet hoz bele délutan. Közben a laptopom ment ripityàra.azt is intézni kell..De ott tényleg új kell. Neha összecsapnak a fejem fölött a hullàmok.oka lehet, ha minden elromlik...

2020. június 29., hétfő

kàvékrach

Hm...Ma a reggeli kàvém 3/4 részét a laptopom itta meg.3 cukorral.Ràömlött oldalról.Azt hiszem, én döntöttem fel, ahogy hirtelen mellényúltam a bögrének.Pillanat műve volt. Egyből a dokujaim jutottak eszembe.a kéz- pontosabban gépirataim,amik csak egy példànyban léteznek a gépen, a pendrivom üresen all a gép mellett.Bàr csak a kàvésbögre lett volna üres. A dokukat sikerült kimenteni...úgy néz ki. ESTE felé a gép is villózott egyet.Valamit kiirt..dell..aztàn visszahalt. Csak a szelleme lehetett.

ki

ki rajzolta ránk a ráncokat
vette el a fénylő tekintetet
s végül kiradirozott mindeneket?

jó  játék lehet ez
valakinek?

(nem hiszem,
 nem lehet!)

2020. június 28., vasárnap

fekete és fehér foltok

vannak dolgok, mikre nem
szivesen emlékezem vissza
olykor el is felejtem őket,
fekete fpltjai életemnek

de tán az egész - ilyen

kivéve ahol kapcsolódik
másokéhoz - remélem
ezek jobbra sikerültek
s inkább csak fehérek

(s csak önsorsrontó vagyok)


(nem)keresők és találók

-Várj, meg kell keresnem a legotelefont! - mondja lányom a telefonba

nem értem.

miért mindig neki kell mindent megkeresni

már a férje is, s most a fia  (ez is öröklódik?)

férje ha nem talált hirtelen egy könyvét a szokott helyén, megállt a szoba mint a világ közepén (ami összeomlani készült körülötte), mig a felesége meg nem találta a keresett tárgyat (jelzem pillanatok alatt!)

ő  , a biztos pont  világegyetemben

és mindig megtalálja!!!!

(még távolról is, emlékszem, Makón volt, s szólt a telefon..hol van.. s megmodta távollátó szemekkel)

úgy látszik vannak keresők

és vannak találók

persze a nemtalálók valószinú aért nem találnak, mert nem is keresnek...'




fulladásveszély

nem hittem, hogy lesz egy ilyen világ,

hogy mindenki maszkokba bújik boltok, buszok előtt, s milyen reflexszerűen, szófogadóan, kapják elő ridikülökból, zsebekből a maszkokat, láthatatlan parancsnoknak (a virusnak?) engedelmeskedve

s ez már mindig igy lesz?

én nem birom a maszkokat (semmilyen értelemben)



most van a mártirok emlékezete , a deportálásunk évfordulója Szegeden épp, s emiatt nem mentem be... nem birnám ki a menetidő alatt (kétszer egy óra) a számon azt a vackot, jelen esetben meg sálat, megfulladnék...

de jut eszembe hogy is nem fulladtunk meg azokban a marhavagonokban napokig?!!!!!








apadás

apadok
mint folyó
áradás után

2020. június 27., szombat

szélsőségek

egyszerre keveredik bennem  gőg és alázat, nagyrahivatottság és kisebbrendűségi komplexum

tudom is már az okát

akik évszázadpk sőt ezredek óta a világ üldözöttei sőt földonfutói, mártirok, vrtanuk utódai, hogy is lehetnének mások

tudják, hogy Valakik, s azt is, hogy a világ ezt nem akarja, nem tudja elviselni....

napközben...

napközben nem jutok lányomnak eszébe se
(egy reggeli sms után, miben azért szép napot kiván)
én meg perszehogy nem keresem sose
minek zavarnám fontos dolgai közt
(minden fontosabb mint én)
nem baj., csinálja csak sorba
nélkülem, az életét.

hiszen mindig is ezt akarta

s az a lényeg
hogy van külön családja
s fontos munkája is


(de azért szerettem volna
jobban beleférni
jelen lenni
az életébe'

s nem csak egy rövd
sietős esti telefonba')

----





nadehét nem is csoda,hogy nem jut rám több idő is, ezt most látom, most jelent meg... ez... egy elfoglalt hölggyel interjú:) (aki csak mellesleg lehet a lányom:)

https://jozsefvaros.hu/hir/75110/a-szerkeszto-inkabb-privatbankar-semmint-pszichologus?fbclid=IwAR3-SOWPz_laq4CZ6TblJypXjGqxJLh3PqyZ_CLCAQiFSYPq6bAxVcKT-74






2020. június 26., péntek

lenne legalább keserédes

megnéztem jobban, alaposabban
valami keserű mindig ott lapul
a legjobban sikerült
fotóim mélyén is

igen, ott van, látszik
homályban, árnyékban is
napszemüveg mögött
mosolygó szájcsücsökben

de legalább lenne keserédes!


pihenőhelyem

van egy olyan fordulat meditációs illetve imaginációs gyakorlatokban, hogy képzeld magad kedvenc pihenőhelyedre

nos, én ilyenkor mindig a tengerparton képzeltem magam (Nizzában - mert hogy ott tényleg voltam is)

de újabban van valóságos pihenőőhelyem, no sajnos nem a tengerpart, sőt nem is a Maros Mert most árad, tavaly meg poloskák lepték el), hanem egy kis cukrászda, csodás terasszal




oda megyek délutánonként egy kávéra, esetleg oroszkrémtortával megspékelve...

 ott elücsörgök. a semminbe meredve, azaz a vitrágokban gyönyörködve




illetve újabban, a gyerekekbe is, u i bölscsi-ovi után ide hozzák szüleik őket

nagyon helyesek, okosak, ahogy nyalogatják a kék (hupikék) fagylaltjaikat s élvezettel

s közben jókat mondanak...

egyik se akar rendesen a lépcsőn közllekedni, mind akrobataként fel akar mászni mellette.... de szerencsére résen vagyunk.:)


velünk s nélkülünk

áldott minden óra s perc
mit megélhetünk
a napsütés, a madárfütty,
a virágok s a fák

s hogy mi lesz ezután
ha már
nem látjuk-halljuk
őket?

hát ugyanez
csak nélkülünk.

2020. június 25., csütörtök

valahol középen

játszik velünk
valaki vagy valami
néha úgy érzem

s olyankor tudom
nem kell semmit se
túl komolyan venni

máskor meg
tudom
hogy minden
halálosan komoly

azt hiszem
az igazság
itt is
mint mindig

valahol középen
honol

strandidő - hiába

egyik percről a másikra
lett őszidőből égető nyár

városi fürdő előttem
régi nyarak jutnak eszembe
s már rohannék én is
a Maros- partra ki

mikor rádöbbenek
fáj a lábam, derekam
sőt mindenem
egész életem
itt mögöttem...

s maradok
a padomon

magyar (és külföldi ) térzene

szépen zenéltek,klarinét, zongora, Mozart, Weber, Schummann, Debussy ,,,



a napról behuzódunk a zenepavillon alá , mi is










van közönség , zenetáborosok? igaz, később elszállingöznak (hát inkább is,  mint röhincséljenek---

közvetlen hangon zajlik a konferálás



a klarinétos (már máskor is bizonyitotta, hogy a beszéd nem annyira  a kenyere mint a zenélés)
egy kicsit most is elveti a sujkot
nem tudom miért teszi , csak klarinétoznia kellene, azt gyönyörűen fújja...

a vége felé járunk már, mikor bejelenti, hogy ,magyar zenész magyaroknak magyar zenét is kell hogy játsszon

...igen Bartók elé, igy

sőt azt is, hogy üzen a határon túlra is, a székelyeknek

hát persze hogy az Este a székelyeknél következik

aztán meg meg csiki zene előtt egyenesen Felcsikra invitál bennünket, merthogy ő oda otthonról is haza megy----pl tanulni haza- ésistenszeretetet)


szép volt a zene, semmi szükség nem volt erre a hazafiaskodó felhangra - szerintem

(én úgy tudom Bartók -- okkal emigrált annak idején Magyarországról Amerikába, nemde? , mert nem birt itt maradni)Persze a Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország... (egy zsidó ember által irt melódiját )belekomponálta Concertójába - persze stilizálva, s nem tudni milyen megfontolásból...de ott van)

koreográfia

táncolnak a faágak
s a levelek

micsoda koerográfia ez!

(remek az előadás
ablak mögül nézem
a szélvihart)

2020. június 24., szerda

maharal avagy mindenki rokona ...








van egy apai monda, ami szerint e hires gólemkészitő prágai rabbi leszármazottai vagyunk, (egyébként nem nagy kunszt; van neki vagy 10000 felderitett...)

ezt akkoriban hallottam féloldalról  Gonda Laci nagybátyámtól, Bécsben,amikor még nem érdekeltek a családfáink....

rá se kérdeztem, félfüllel tudomásul vettem,jé,  jó, rendben, azt se jegyeztem meg, hogy a nagymama (Barber) vagy az nagyapa (Gonda) felmenője-e, sőt azt is évekre elfelejtettem, azaz újólag ki kellett kutatnom,,- pedig azt is akkor modta nagybátyám hogy Guttmanok voltunk eredetileg!

most hogy igy gazdagodott a családfám, ámbár csak anyám anyai ágával, a Bakokkal,kiváncsisságból rámentem a MaHaRal oldalára, és kiderült hogy szegről végről úgy is rokonok vagyunk a Vele:::
"in-lawe"


(egyébként annyira stimmel a doldgod hogy a nyomdász ősök közt is voltak Katzok....)


Prágai MaHaRaL - המהר״ל מפר July Gonda ötödik nagybátyja feleségének 7. nagyapja!




na erre varrjatok gombot anyák, feleségek! :)


(egyébként azt tudtam, hogy Bak őseim személyes munkakapcsolatban álltak a Ma Ha Rallal Prágában, ők nyomtatták a könyveit!....

Na majd utánanézek ennek a hires apai ágnak is.....







dr Barbara Jellinek - orvos

unokája dr Georg Jellineknek

dr Walter Jellinek lánya

Barbara orvos lett (kitérő után)

született 1917-ben, február 23-án, Karlsruhében
meghalt 1997. január 9-én, Hannoverben

orvos, evangelikus

az asszimiláció és szekularizáció tragikus kudarcát példázza -eleinte (?)

öt gyermekből a második, Heidelbergben nő fel, látszólag jól védett környezetben

apja Walter ismert ügyvéd, professzor, rektor Kielben, a heidelbergi egyetemen

a gyerekek szilárd klasszikus és zenei nevelést kaptak, humanista alapokon

Barbara az evangélikus egyházban akart tevékenykedni, tanárként, meg
zenét akart tanulni (magas fokon) (tanult is hegedülni később)

a középiskolát követően 1935-ben ,19 évesen  járt egy felsőfokú iskolába, Sziléziában,
 majd  6 hónapos önkéntes szolgálatra jelentkezett hü németként  Felső-Sziléziába, 
néhány hónapot segédápolóként tevékenykedett, majd elkezdett egy éves egyházi 
nőszolgálati szemináriumot, egy éves berlini szakmai gyakorlat után letette a vizsgát 
1940-ben

egyházi karrierje nem sikerült (nem fogadták be) fel is adta s úgy döntött, hogy
az orvostudományt választja  , mert itt (a beszélj és cselekedj helyett )lehet beszéd
nélkül cselekedni (bár nem árjának ez se tűnt reményteli karriernek)

a vallásos , érzékeny nő "megfordult", vissza, minél idősebb lett, annál inkább
ragaszkodott ... zsidó őseihez...keresztény lenyomat nélkül. Megtanult héberül,
és többször elment Izraelbe, ahol megtalálhatta családja nyomait (?), s azokhoz a
nagyszülőkhoz temetkezett , akik hivatalosan (legtovább) zsidóknak szármithattak ..




erre mondják, vér nem válik vizzé?)
,

.
****
csak emlékeztetőül:

Dédapja: Adolf Jellinek bécsi rabbi,  1820-1893, fontos zsidó, teológus
Fia Georg Jellinek (1851-1911) alkotmányos és nemzetközi ügyvéd volt
,Ernst Troeltschs és Max Webers barátja,
1910-ben, életének végén - az evangélikus hitre. áttért , (halála előtti évben)
felesége Camilla ismert korai fenminista nőjogi harcos volt.
Megkeresztelték gyermekeiket
Fiuk Walter (1855-1955)  Barbara apja szintén hires német lett
állami és közigazgatási ügyvéd, apja utódja a heidelbergi székben
első harcos az első világháborúban,tűzérségnél (Barbara a tűzérség 
védőszentje után lett elnevezve) 

Nem segitett lojalitása sem a nácizmus alatt
... testvére Ottó Jellinek.  a Gestapo rossz bánásmódja  miatt öngyilkos
lett 1943-ban,nővére, Paula gyerekorvos, elmenekült (miután nem 
dolgozhatott szakmájában)     Madridba, (1935)majd Kairóba emigrált, 
egy fiktiv házasság révén... Barbara nagynénje, Dóra Theresienstadtban 
szabadul fel  szovjet katonák által,..1945-ben,----

*****

Barbara 43ban indult a legsúlyosabb nehézségek között (gyerekkori 
visszamaradt betegsége miatt több súlyos műtéten esett át)

végre 51-ben doktorált (közben Margburban is tanult)

asszisztens lett a heidelbergi orvosi klinikán, majd 

55-ben Kelet-Friziába érkezik,befogadják, gyakorlati homeopátiás orvosnak

a szellemi fogyatékos gyermekek iránti  elkötelezettsége  meghatározta hamar 
hivatását és extra szakmai életét...

abban az időben Kelet-Friziában nem voltak intézmények, amelyekben ezeket a 
gyerekeket gondozták volna, többnymyire családokban voltak, elrejtve, 
Barbara kezdeményezésére 1961 április 20-án megalapitották az
Értelmi Fogyatékossággal Élők Szövetségét, egy gyógyitó oktatási napközi 
központot, és egy műhelyt. Következő években kollégiumok, lakócsoportok, 
és közös appartmanok jöttek létre.

A gyermekek korai beavatkozás révén részesültek jókor támogatásban,
óvodáskorúak speciális óvodákba jártak eleinte, majd integrálva 1985.től...
Életmentő intézményeket hoztak létre!
Angliában, Izraelben, Hollandiában csatlakoztak hozzájuk
Jellinek tiszteletbeli elnök volt majdnem 30 évig, 1990-ig.

(különböző kitüntetéseket kapott, méltán)

https://www.ostfriesischelandschaft.de/fileadmin/user_upload/
BIBLIOTHEK/BLO/Jellinek_Barbara.pdf

(Barbara hatod unokatestvérem)


****

fontos!


1986/87-ben Dr. Barbara Jellinek átadta őse, Jellinek örökségének egy részét 
a Heidelbergi Alkalmazott Tudományos Egyetemen. 

Miközben  könyveit az egyetemi könyvtárban tárolták, az egyetem a kézírásos 
dokumentumokat és néhány nyomtatott anyagot átadott az újonnan alapított, 
a németországi zsidóság történetének kutatására szolgáló újonnan létrehozott 
központi archívumnak 1987-ben. 

Ezek a dokumentumok a Jellinek család hagyatékának csak egy kis részét képviselik:
 1963-ban Camilla Jellinek (1860-1940), Georg Jellinek (1851-1911) 
és Walter Jellinek (1885-1955) hagyatékának nagy része bekerült 
a Szövetségi Archívumba. Koblenz (Wolfgang A. Mommsen (érkezési hely)):
 A hagyatékok a német levéltárban (a Szövetségi Levéltár 17. és II. Könyve.
 Boppard a. Rh. 1971 és 1983, 1842, 1843 és 1844. Szám).
 A Jellinek család többi 
hagyatékát a jeruzsálemi egyetemi könyvtárban (Régi Egyetem) és feltehetően
 a Heidelbergi Egyetem Jogi Tanszékén találják.

A B. 2/4 állomány 13 számot tartalmaz, körülbelül 0,07 futóméterrel. 
Rendelését és listáját 1991-ben készítették el.

Eberhard Gönner, 1991. június

2019 nyarán a Szövetségi Levéltár leveleket és jegyzetfüzetet adott át 
a Központi Levéltárnak Adolph Jellinek kapcsán (Zug. 19/09). 
A dokumentumokat elrendezték és rögzítették. A készlet most 18 számot 
tartalmaz, körülbelül 0,08 futóméterrel.

Monika Preuss, 2019. szeptember







2020. június 23., kedd

felfordulás

azt hiszem, felfordult a világ
kifordult sarkaiból

s nem csak egy virus miatt
hiszem ezt

halálok

a minap (azt hiszem szombaton) jobbra fordultam a kapuból a biciklimmel, végre gondoltam elmegyek a régi éttermembe, s mit látok a közeli garázs ajtó tövében



ilyet akkor szoktak  csinálni, ha valaki meghal...

a bácsi aki a nyitott kapuban mindig szorgalmasan dogozott, kerékpárokat javított, beszélgetett közben, barátságosan, sokan voltak nála általában, ...én is egy-kétszer hozzáfordultam valami banális kérdéssel, kedvesen válaszolt...

többé nem fog biciklikkel sem ügyködni, az lehetett az élete, mindig csinálta, jó időben, rossz időben, hétköz- és ünnepnap, járvány előtt járványban....

a kapu belsején gyerekrajzot láttam krétával,,,, azt se látni már.. őt se....akinek készitette, tán az unokája?

csak úgy egyik napról a másikra tűnt el, s lett helyette ez.....


---


aztán vasárnap este belém sajdult egy hir, Bálit György ,Bálint gazda csendben elment....

az ország Bálint gazdája, akit mindenki - s joggal szeretett... mert ő is sugárzott a szeretettől: a föld iránt, a növények, fák, gyümölcsök s az emberek iránt (pedig ez utóbbiak nem is szolgáltak rá annyira az életében, egy időszakban egész biztosan nem!)

egyszer összeszaladtam vele a makói könyvtárban, a polcok mögül bukkant fel, s örömömben -zavaromban hirtelen üdvözöltem is, mint régi jó ismerőst, váltva pár barátságos, mosolygós szót vele---(pedig nem kenyerem a szakmája) de az embersége , a szeretete, ami belőle áradt, igen....)

nem tudtam,hogy zsidó, hát még hogy holokauszt túlélő de valami mély rokonságot éreztem iránta, lehet hogy ezt? nem beszélt róla évekig, évtizedekig, mint ahogy a kor is hallgatott..pedig
elvesztette szinte mindenkijét. aztán is érték megpróbáltatások,  de új életet tudott kezdeni, mosolyogva, tevékenyen, gazdagon...

már nyugdijasknt lett igen népszerű a nevezetes tévémúsorban,az Ablak-ban....tátott szájjal hallgattam-néztem én is, pedig amiről beszélt ,olyan nagyon nem érdekelt, de ahogy mondta, az a szeretet,magávalragadó volt..

most egy ország gyászolja





--

azt a  kerékpárjavitó öregembert  csak a város, egy része, akik ismerték és szerették....

----

anyukám mondta egyszer, hogy a temetéseknél látszik a különbség ki milyen életet élhetett...

--

lányom ágáll amellett (mással kapcsolatban), hogy nem csak a hires emberek, érdemelnek odafigyelést, képeznek értéket

....

igaz is, minden ember értékes, ha teszi a dolgát

csak szivvel-lélekkel tegye

kinek mi a  dolga

akár az oltás....

akár kerékpárjavitás is

---

nyugodjanak békében!

2020. június 22., hétfő

a heidelbergi stolpersteinek története


https://www.rnz.de/nachrichten/heidelberg_artikel,-heidelberger-stolpersteine-die-juedischen-lehrer-mussten-das-hoelderlin-1933-verlassen-_arid,329103.html


Heidelberg óvárosában áll a Hölderlin középiskola

előtte helyezték el a botlató köveket a nemzeti szocialisták diktaturája alatt elbocsájtott majd elhurcolt zsidó tanárok emlékére

közvetve emléke ez annak a 90 középiskolásnak is, akik aláirást gyűjtöttek két tanáruk elbocsátásának megakadályozása érdekében. Hiába, de ez jele a lányok emberségének

1877-ben alapitották az iskolát, ez volt a város első nyilvános lányiskolája, amit középiskola egészített ki. 1927--ben 823 tanulója  és  58 tanárja volt

1933-ban, amikor a nemzetiszocialisták megragadták a hatalmat, az összes zsidó tanárt felmentették a közszolgálatból. Ide tartozott a tanár gyakornok, Doris Baum, Dr. Berta Eisenmann és Margot Meyer. Három hónappal később Helene Preetorius és Dora Busch tanárokat, a híres alkotmányos és nemzetközi ügyvéd, Georg Jellinek lányát is.

A hallgatók aláírást gyűjtöttek számukra - hiába. A zsidó tanár Dr. Eugen Ehrmann nyugdíjba vonult. Ezeket az embereket megalázták és üldözték a következő években.

1934-ben a nemzetiszocialista  Dr. Otto Uebel lett az iskola új igazgatója.1930 óta az NSDAP tagja, 1932 óta a Nemzeti Szocialista Tanárok Egyesületének tagja. 1937-ben az SS tagjává vált, faji tanítást tanított, gyakran az SS iskolai egyenruhájában járt az iskolába. A háború végéig hivatalban maradt.

1936-ban, mint minden más iskolában, létrehozták az "önkéntes munkaügyi szolgálatot", amely 1939-től kötelezővé vált minden 25 év alatti lány és nő számára.
1937-ben a különféle iskolaágakat egyesítették egyetlen lányok középiskolává. Az iskola új nevet kapott. Uebel javaslatai a következők voltak: Liselottenschule, Gudrunschule, Eichendorffschule és Hölderlinschule - ekkor inkább a Gudrunschule-t részesítette előnyben, ahogy Lia Berger írja. De a badeni kulturális és oktatási minisztérium a "Hölderlin Iskolát" választotta.

ugyanebben az évben minden németországi zsidó lányt megtiltottak az iskolába járástól. Néhányuknak el kellett hagynia a Hölderlin iskolát, köztük Dora és Hedwig Basnizki, Leni Blum, Ursula Borchardt, Dorothee és Annelore Braunschweig, Amalie Freund, Martha Hirsch, Liselotte Hochherr, Gerda Koppel, Hertha von Künßberg, Ilse Meyer.

az igazgatót, Uebelt a háború után egy francia internáló táborba küldték, majd később  amerikai fogságba. Betegség miatt végül szabadon engedték és visszatért Heidelbergbe. 1948-ban Uebelt az első tárgyalás főbűnösnek, 1949-ben pedig csak  bűnösnek minősítették. Heidelbergben 1950-ben halt meg.

A zsidó tanulók és tanárok emlékére Lia Berger írja: 

"Iskolám történetének vizsgálata megmutatta, mennyire fontos az osztályon belüli kohézió az összes vallási közösségben, és hogy mindannyian továbbra is különös módon osztozunk Ugyanebben az iskolában vagyunk, ahol jártak, bár ezek a tanulók már hosszú ideje nem járnak az iskolánkban, a történelem részét képezik, és így a történelem részét képezik, mint a Hölderlin középiskolás jelenlegi tanulói. Ez a múlt az iskolánk falaiban, folyosóin és helyiségeiben található, és minden lépéssel kísér minket, ha csak közelebbről nézünk. 
Az alábbiak vonatkoznak ezekre a hallgatókra:
 "Heidelberg nem felejtett el minket."




nem tudom, mi lett a többiek sorsa, Dóra  szerenccsére megmenekült, és 104 évig élt...

***
https://www.rnz.de/nachrichten/heidelberg_artikel,-heidelberger-stolpersteine-die-juedischen-lehrer-mussten-das-hoelderlin-1933-verlassen-_arid,329103.html

de a heidelbergi zsinagóga előcsarnokban is el vannak helyezve botlatókövek (fényképei), egy falon, függőlegesen




emlékeztetve a nácik által elhurcolt zsidókra


ez Vera Bonsein által létrehozott emlékmű..ki átalakitotta Gunter Demnig megbotlási koncenpcióját a függőlegesre tétellel, a botladozó kőfal 150 heidelbergi emlékkő fotóit tartalmazza, fémkerettel körülvéve, s minthogy  150-nél sokkal több zsidó áldozat volt, ezt egy tükörfelület jelképezi , ami sokszoroz a végtelenségig....


https://www.rnz.de/nachrichten/heidelberg_artikel,-Heidelberg-Heidelberger-Synagoge-praesentiert-Stolpersteinwand-_arid,233536.html


kivárni

Mindennek eljön az ideje.
Semmi sincs hiába!
Van kései aratás is!

Csak tudd kivárni!

dr dora busch (aki megjárta Theresienstadtot)

dorothea clara busch (jellinek)




sz:* 1888 Bécs
h 1992. április (sír: Handschuhsheim temető)
Tanár
Apa: Georg Jellinek (1851-1911)
Anya: született Camilla Jellinek Wertheim (1860-1940)



1911. március 21 .: házasság Dr. Friedrich Busch , pszichiáter (1915-ben halt meg)
1912: Busch Erika lánya született
1913: Busch Gerda lánya született
csap. Filológia a Heidelbergi Egyetemen (tanárképzés)
1922: doktori fokozat (Dr. phil.)
1923: tanári asszisztens a lányok középiskolájában (Plöck)
1933-ig: a lányok középiskolájának tanára (engedték)
1944. január 10 .: deportálják Theresienstadtba
1945. június 21 .: Visszatérés Heidelbergbe
1946: Tanulói tanácsadó az iskolai szolgálatban
1948: nyugdíjba vonult hallgatói tanácsadóként





https://ns-ministerien-bw.de/2016/12/dem-berufsbeamtengesetz-keine-ausdehnende-auslegung-geben-die-entlassung-der-heidelberger-lehrerin-dr-dora-busch-im-juli-1933/


Heidelbergben nőtt fel, ahol apja 1890 óta tanitott az egyetemen
1911-ben feleségül ment az osztrák pszichiater Friedrich Buschoz, aki 1915-ben zászlóalj doktorként elhúnyt, felesége két lányukkal magára maradt, s tanulni kezdett fiatal anyaként Heidelbergben. 1922-ben végzett.

1933.ban zsidó törvényekre hivatkozással elboscsátották (férje érdemeire való tekintet nélkül), nem akartak vele kivételt tenni ,ismételt fellebezések, tanulói  aláirások  ellenére.)

Dóra ezután is Heidelbergben maradt, miután lemondott pontosabban lemondatták iskolájáról, magánórákat tartott lányai oktatásának finanszirozására. 1933 után özvegyként különösen súlyosan sújtotta a nemzeti szocialista elnyomáspolitika, s ő lett a nemzeti szoc deportálási politika számos áldozata közül egy: 1944 januárjában a theresienstadti koncentrácidós táborba vitték. Onnan visszatért Heidelbergbe , miután a Vörös Hadsereg 1945 júniuságban felszabaditotta a tábort (mellesleg: minket is )



1946-48-ig ismét tanitott a heidelbergi Hölderlin gimnáziumban, de 60 éves korában nyugdijba ment feltehetően az elszenvedett rabság következményeként megromlott egészséggel)




de 1992ben halt meg Heidelbergben , 104 éves korában'!

(úgy látszik, ő is erősiti a szabályt, hogy a holokauszt túlélők sokáig élnek, azaz amibe nem haltunk bele, a sok szenvedés, csak megerősit - de azért megmarad a nyoma (nézd csak az arcát...összehasonlitva a fiatalkorival))!)