mit tud GONDA Károlyról a grok

 

hát ez szomorű, hinyos s hibás

Gonda Károly (1907–1944) magyar zsidó származású személy volt, akiről elsősorban a második világháborús kényszermunka és a holokauszt kapcsán maradtak fenn adatok. Makón született 1907. február 4-én, anyja Barber Franciska volt. Apjaként a felhasználó által említett Dr. Gonda Jenőt jelölte meg, azonban a rendelkezésre álló forrásokban erre vonatkozó közvetlen megerősítést nem találtam – lehetséges, hogy családi adatok alapján ismert, de nyilvános archívumokban nem részletezett. Foglalkozása szerint Makón dolgozott telekkönyvi díjnokként (földnyilvántartási hivatalnokként).

A második világháború alatt, mint sok magyar zsidót, őt is kényszermunkára fogták a magyar hadsereg munkaszolgálatos egységeiben. 1943–1944-ben a szerbiai Borban (ma Bor, Szerbia) található munkatáborban teljesített szolgálatot, ahol elsősorban zsidó kényszermunkásokat tartottak fogva. 1944-ben Berlinbe helyezték át kényszermunkára. Halála Cservenkán (ma Crvenka, Szerbia) következett be 1944 októberében, valószínűleg október 7–10. között, a bori munkaszolgálatos csoport visszavonulása során elkövetett tömeggyilkosság során. Ebben a mészárlásban körülbelül 800–1000 zsidó kényszermunkás halt meg, akiket a visszavonuló magyar és német erők öltek meg. Ez az esemény a magyarországi holokauszt része, amikor 1944-ben tömegesen deportálták és gyilkolták meg a magyar zsidókat, különösen a határ menti régiókban, mint a Bácska.

További részletes életrajzi adatok nem állnak rendelkezésre a keresett forrásokban; a fennmaradt információk főként holokauszt-archívumokból és emlékkönyvekből származnak, amelyek a bori munkaszolgálatosok sorsát dokumentálják. Ha további családi vagy helyi archívumi adatokat keresel, javaslom a makói levéltár vagy zsidó genealógiai adatbázisok (pl. JewishGen) ellenőrzését.

További részletes életrajzi adatok nem állnak rendelkezésre

Budapesten született! nem berlinben a Berlin táborba helyezték

bori munkaszolg részletei

A bori munkatábor a második világháború alatt, 1943–1944 között működött a szerbiai Bor városában és környékén (ma Bor, Szerbia), ahol elsősorban rézbányákban, kohászati üzemekben és vasútépítési munkálatokon dolgoztatták a kényszermunkásokat. A táborrendszert a német megszállók irányították, de főként magyar zsidó munkaszolgálatosokat (munkaszolgálatos egységeket) szállítottak ide a magyar hadsereg keretében. Összesen körülbelül 6000 magyarországi zsidót hurcoltak el ide kényszermunkára, akik közül sokan a holokauszt áldozatai lettek.

Történelmi háttér

• Létrehozás és cél: A táborokat 1943 elején állították fel a német háborús gazdaság igényeire, mivel Bor Európa egyik legnagyobb rézbányája volt, és a nyersanyag kulcsfontosságú volt a fegyvergyártáshoz. A munkaszolgálatosokat a magyarországi zsidótörvények alapján sorozták be, mint "politikai megbízhatatlanokat". A magyar munkaszolgálat rendszere (munkaszolgálat) már 1939-től létezett, de 1943-tól egyre több zsidót küldtek a frontvonalak mögé, beleértve a déli területeket (Szerbia).
• Érkezés és elhelyezés: A munkaszolgálatosok csoportokban érkeztek, például 1943 júniusában szegedi egységek is. A táborok barakkokban helyezték el őket, pl. a Heidenau táborban, ahol Radnóti Miklós költő is tartózkodott egy ideig. A körülmények kegyetlenek voltak: alultápláltság, betegségek, brutális bánásmód a magyar és német őrök részéről.

Működés és mindennapok

• Munka: A foglyok főként a rézbányákban dolgoztak, de részt vettek vasútépítésben és egyéb infrastruktúra-fejlesztésben is. Napi 10-12 órás kényszermunka, gyakran föld alatti bányákban, veszélyes körülmények között.
• Őrzés és irányítás: Magyar keretlegények (munkaszolgálatos tisztek) felügyelték őket, de a német SS és Wehrmacht egységek ellenőrizték a tábort. Sok visszaélés történt, beleértve veréseket és kivégzéseket.
• Híres foglyok: Radnóti Miklós mellett más magyar értelmiségiek is ott voltak, akik naplókat vezettek a körülményekről.

A tábor vége és a tömeggyilkosságok

• 1944-es események: Ahogy a szovjet csapatok közeledtek, 1944 szeptemberében elkezdték evakuálni a tábort. A munkaszolgálatosokat gyalogmenetben hajtották nyugat felé, Magyarország felé.
• Tömegmészárlások: A visszavonulás során számos gyilkosság történt. Például Cservenkán (ma Crvenka, Szerbia) 1944 októberében körülbelül 800-1000 munkaszolgálatost öltek meg magyar és német erők. Radnóti Miklóst is Abdán (Győr közelében) végezték ki egy hasonló menetben. Sokan Berlinbe vagy más német táborokba kerültek további kényszermunkára, de a többség elpusztult az úton vagy a táborokban.

A bori munkatábor a magyarországi holokauszt egyik sötét fejezete, amelyben a munkaszolgálat rendszere áttételesen a népirtás eszközévé vált. További részletekért ajánlom Csapody Tamás "Bori munkaszolgálatosok" című könyvét, amely naplók és visszaemlékezések alapján rekonstruálja az eseményeket. Ha specifikus aspektusra (pl. egyéni sorsok, térképek) vagy kíváncsi, kérdezz rá bővebben!

Csapodi könyvét sőt Csapodit jól ismerem

kölcsönösen szolgáltattunk egymásnak adatgot, meg is emlit a könycéb en

vszinű 43 juniuásban indulhatott Borba Szegedről apám fentiek alapján! (ez részben új , illetve felfrissitett,..) 5 hónapos voltam, stimmel...mint a foton, ami nála volt....

GONDA KÁROLY BUDAPESTEN SZÜLETETT (NEM MAKÓN), APJA valóban dr Gonda Jenő pesti ügyvéd, 1944-ben Berlinbe helyezték át kényszermunkára. Ez téves lehet. valszin a Berlin táborról van szó, Borban(?)Halála Cservenkán (ma Crvenka, Szerbia) következett be - igen valószinű . bár lehet hogy kicsit előbb már Jabukán? Tudsz valamit errőL?

sajnos fenti kérdésem a grokhoz már nem fért a keretbe :(