boldog/bolcdogtalan

 boldog/boldogtalan

Ez a szópár a legalapvetőbb ellentétpár az emberi érzelmek kifejezésére:

• Boldog: Olyan érzelmi állapot, amelyet elégedettség, öröm és belső béke jellemez.
• Boldogtalan: Az öröm hiánya, amelyet gyakran szomorúság, elégedetlenség vagy elkeseredettség kísér.

Szinonimák a változatosabb fogalmazáshoz:

Boldog	Boldogtalan
Vidám, derűs	Szomorú, bánatos
Elégedett, mámoros	Elgyötört, keserű
Sugárzó, jókedvű	Kedveszegett, letört

Ha mélyebben érdekli a téma, érdemes utánanézni a pozitívpszichológia kutatásainak, amelyek azt vizsgálják, hogyan érhető el a tartós boldogság állapota.

helyesen hogy irjuk? boldog-boldogtalan esetleg boldog/boldogtalan netán boldog boldogtalan?

Miért így írjuk?

A magyar helyesírás szabályai szerint az ellentétes jelentésű szavakból alakult mellérendelő összetételeket kötőjellel kapcsoljuk össze. Ez egy rögzült szókapcsolat, amelynek jelentése elválik az eredeti szavakétól. 

Mit jelent?

• Jelentése: Válogatás nélkül bárki, mindenki, az egész világ.
• Példa: „Boldog-boldogtalan ott volt a rendezvényen.” 

Mikor írhatjuk másként?

1. Különírva (boldog boldogtalan): Csak akkor helyes, ha a két szó nem alkot egyetlen fogalmat (például egy irodalmi mű címében, ahol két külön állapotra utalnak: „Boldog boldogtalan”).
2. Perjellel (boldog/boldogtalan): Csak választható opciók jelölésekor (pl. egy tesztben vagy kérdőíven: „Kérjük, jelölje be: boldog/boldogtalan”), de a hétköznapi szövegkörnyezetben ez nem szabályos írásmód. 
Ha bizonytalan egyéb szavak írásmódjában, érdemes a helyesiras.mta.hu oldalon ellenőrizni azokat. 

boldog/boldogtalan egy vers cimeként se mehet el?

Vercímként a boldog/boldogtalan forma elméletileg használható, de fontos megérteni a különbséget az egyes írásmódok között, mert mindegyik mást üzen az olvasónak:

1. Perjellel: boldog/boldogtalan

A perjel (/) a művészetben gyakran választást, kettősséget vagy bizonytalanságot sugall. 

• Mikor használd: Ha a versed arról szól, hogy valaki vagy boldog, vagy boldogtalan (vagy a kettő között őrlődik). Ez egy modern, vizuális megoldás, ami azt jelzi: „válaszd ki a rád illőt”.
• Stílusa: Modernebb, formabontóbb.

2. Különírva: Boldog boldogtalan

2. Különírva: Boldog boldogtalan

Érdekesség, hogy Háy János 2024-ben megjelent regénye is pontosan ezt a címet viseli: Boldog boldogtalan. 

• Jelentése ebben a formában: Itt a „boldog” szó jelzőként áll a „boldogtalan” előtt. Tehát egy olyan emberről (vagy állapotról) szól, aki bár boldogtalan, ebben mégis talál valamilyen különös elégedettséget vagy teljességet.
• Helyesírási megjegyzés: Bár a köznyelvben kötőjellel írjuk, a címadásnál a különírás új értelmet ad a szavaknak. 

3. Kötőjellel: Boldog-boldogtalan

Ez a klasszikus, szabályos forma, ha a „mindenki/bárki” jelentésre utalsz. 

• Mikor használd: Ha a vers arról szól, hogy az utcán szembejövő összes ember (boldog-boldogtalan) keres valamit, vagy ha a tömegről írsz. 

Összegezve:
Ha a perjel neked esztétikailag tetszik, vagy a „vagy-vagy” állapotot akarod hangsúlyozni, nyugodtan használd, hiszen a verscímeknél az írói szándék felülírhatja a szigorú nyelvtani szabályokat. Ha viszont a mélyebb, ellentmondásos érzelmekre utalsz, a különírt változat (Háy Jánoshoz hasonlóan) is kifejező lehet.