#életamagvetően és Turi Tímea nyári emlékei:
Soha nem éreztem magam még annyira menőnek, mint most nyáron, amikor az augusztusi kertbe tettem át a home office-t, miközben a fiam és a barátai hangoskodtak körülöttem. Játsszatok nyugodtan, csak hagyjatok dolgozni, mondtam. Min dolgozol?, kíváncsiskodtak, én meg, mintha nem tudnám, hogy ledobom az információs atombombát, flegmán feleltem, hát A hobbit képregényen. Kevés pillanat van az ember életében, amikor a következő generáció szeméből elismerést, és nem szemrehányást láthat, és hálás vagyok a sorsnak, hogy Tolkien jóvoltából részesülhettem egy ilyen pillanatban. Most, amikor alig van napsütéses óra, és az is csupa köd, olyan jólesik ránézni az elkészült könyvre, mert benne van a nyári napsütés, a kert, a játék, és a könyvben ott van benne a megunhatatlan kaland.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése