csodák....

 nahát

ez a kép fogad a neten, ismerős a ruha, meg az egész, idő telt el hogy rájöttem ez bizony én vagyok Gombó úrral, a makói zsinagóga előterében, az egyik haszid , makói származású zarándokkal, aki épp veszi fel amit a nagynénjéről Gombó Zuzsáról mondok

fogalmam se volt hogy készült kép, meg irás

(csak arra emlékszem, hogy megkérdezte a nevem pontosan a tolmács fiú)

ezt irta, a Csodák vándorai oldalra

Néha elképesztő találkozásoknak, megelevenedett történelemnek és érzelemdús családi történeteknek is szemtanúja tudok lenni egy zarándoklat során. Ilyen történt idén Makón is.

A képen látható néni, Gonda Júlia egy helyi lakos aki véletlenül, úton hazafelé találkozott össze a zarándokok csoportjával a makói ortodox zsinagóga előtt. Itt Shlomi Gombóval beszélget, akinek a családja szintén innen, Makóról származik, nagyapja, Károly bácsi és felesége, Böske néni itt éltek három gyerekükkel, de a szerencsésen túlélt vészkorszak után 56-ban végül Amerikába költöztek. Beszélgetésük során gyorsan kiderült, hogy egy közös ismertség összeköti ezt a látszólag két nagyon különböző embert: Shlomi nagynénije, Zsuzsi néni, aki Júliát még tanította is általános iskolában. A néni visszaemlékezett arra, hogy szintén zsidó származása miatt Zsuzsi gyakran tanácsolta neki, hogy menjen inkább az akkor születő Izrael államába, amit ő komolyan is tervbe vett akkoriban - annyira, hogy szülei legnagyobb ijedségére gyakran járt hátizsákkal a hátán, mintha éppen indulni készülne.

fotó: Illyés Bence, Makó

no, ez már adomának tűnik, a pontatlanságaival is, de azért én itt, most pontositok: mizrachiban volt madrichom Gombó Zsuzsa, tán még óvodás koromban, a hátizsákot csak kértem, anyutól - de az ijedtsége stimmel... mindegy ezek részletkérdések...

ami sokkal izgalmasabb: Gombó úr lehet, hogy rokonom...

mint kiderüt G, Károly volt a nagyapja, és G,. Károly szerepel a családfán!

láasd:

https://aliz-napok.blogspot.com/2020/07/ismeretlen-rokonaim.html

s még mondjátok, hogy nincsenek véletlenek! avagy "csodák"!