1. Jövök a Sparból, a biciklimen, a kosarában élelmiszerrel, szemben építik az új Euronicsot, keskeny utat hagynak a drótkerítéssel elkerített épülő kolosszus mellett. Két biciklis száguld rajta szemben velem, büszkén, saját gyorsaságuktól megmámorosodottan, én inkább leszállok, lesodródva az út szélére;
Nem nagy kunszt végigszáguldani a járdán biciklivel, úgy, hogy közben senkire nem vagy tekintettel
Nem nagy kunszt végigszáguldani az életen úgy, hogy...
Inkább legyek az, akire nincsenek tekintettel, mint aki...
(De ezt már mintha megírta volna Karinthy a Struggle for life - ban, eképp: "Inkább egyenek meg a férgek /Minthogy a férget megegyem." )
2. Két kisgyerek egy-egy bottal versenyt fröcsköl a járda jókora mélyedésében összegyűlt sáros tócsában. Odaszólok nekik, ne fröcsköljenek egy darabig, míg el nem haladok mellettük az étellel. S mondom, nem kellene, magukat se lefröcskölni. Szót fogadnak, abba is hagyják, de már halljuk is közben a mellettünk levő paneltömb egyik emeleti ablakából az ordenáré, harsány ellenbíztatást: "Csak fröcsköld le, csak fröcsköld le!" "Nem fröcskölöm le. "- válaszol higgadtan és dacos öntudattal az egyik kis srác, s vigyázzállásban várják meg, míg elhaladok mellettük, a járdaszélen.
Meg is köszönöm. Ők meg vidáman fröcskölnek tovább. Jót játszanak.
Van még remény.
A Thealter megnyitóján a régi zsinagóga udvarán kiállítást is láthatunk; un. aszfaltképeket. Itt is a járdaszélen vagyok, no lám. S mintha illusztrációkat is találnék korábbi járdakalandjaimhoz:
Aztán a nap ill. est további részét is "járdaszéleken" töltöm:
Az OOOrfeusz előadást, táncjátékot... a régi zsinagógában
és a Törzs-et a Régi Hungáriában (pedig ott besodródhattam volna a járda azaz a színpad közepébe is - ha akartam volna, de nem akartam!) - sőt előtte - szószerint - a járda szélén, azAndaxin színház körkorrekcióját... a táncosoktól egy lépésre...
De a színház mindig valami remény! - (járda)szélről is...
P.s. emlékezetetőül - újraélésnek is Nyemcsók Éva Eső blogja
és itt is fotók, a megnyitÓról is, sőt... az egyiken, a (járda)szélén
az az "egy őszhajú asszony", igen, az én vagyok...
aliz2. ::
2008. júl. 23. 23:59 :: 4
komment ::
Címkék: bosszusag, epizod, fotok, KARINTHY, kiallitas, SZEGED, szinhaz, zsinagoga
sajnos a fotók nincsenek meg - egyelőre (remélem)
1. gofri:
VálaszTörlés2008. 07. 25. 10:55
nagyon kösz a képeket.
egész meghatódtam. :)
megérne egy misét, hogy manapság - milyen érdekes - a blog az a műfaj, ami a legfrissebben, legaktuálisabban be tud számolni ilyen eseményekről. ld. Pécs - POSZT.
2. aliz2.:
2008. 07. 25. 12:23
örülök :)
további, frissülő képeket, beszámolókat továbbra is láthatsz-olvashatsz a linkeken...
3. évi.:
2008. 07. 25. 14:04
Hogy te soha nem tudsz unatkozni, micsoda nyüzsi van felétek...:)
4. aliz2.:
2008. 07. 25. 14:25
jaj! ne is mondd, én már ritkítom is a programokat - érzi a lábam!
Több eszük volt a gyerekeknek, mint az ordenáré hang tulajdonosának. Tetszik a történet.
VálaszTörléscsakhogy az ordenáré hang tulajdonosa is egy gyerek volt! Ők sem egyformák!
TörlésAzt hittem, hogy felnőtt volt!
VálaszTörlésNem tudom, hogy miért hittem azt, úgy látszik, nem bízom eléggé bennük.
VálaszTörlés