na végre! itt ülök hajnal 4 óta, a baloldali nyilalgató migrénemmel, előbb lehúzott redőny mögött, aztán -a rések közt- észrevettem, hogy időközben világos lett, felhúztam a redőnyt, legyen világosság, ne mesterséges, hanem természetes!- most pedig: a Nap is kisütött, be az ablakon, rám!
Jó reggelt, napfény! Good morning sunshine!
Hess tegnapi nyomottság!
Már a fejem se fáj.
(Bár a Hair c. filmrészletben a dal elég baljós keretbe van ágyazva! Mint tudjuk... a Nap se süt mindig... de most igen! és állítólag a felhők mögött is, mindig! -Ajánlatos ezt nem feledni - borús időkben is!)
aliz2. :: 2008. márc. 6. 7:08 :: 2 komment :: Címkék: hangulat, közérzet, zene
Csefimi:
VálaszTörlés2008. 03. 06. 13:00
Süss fel Nap…
Lám, lám az áldott Nap kisütött, majd lesz valahogy. Téged nem érint, ha fagy. Köszönöd, jól vagy. Kételkedem, hogy mindenki ért? Egy minden. Minden egy. Ki ért? Mindenki egyért!
Te érted is. Te lépsz, lép veled felebarátod is, mert az is olyan, mint te!
Az üzenet kódolva van „Légy jó fiam, légy jó mind…”
Ó Mindenható! Nem minden hat…
Isten szerelmére! Szedd össze magad! „Fog” engem valaki? Világ Igaza!
„Aki egy embert ment meg, egy egész világot ment meg” Ránk virrad, s nem ültet senki fát…
Nap, gyanús vagy nekem, hogy te nem az emberek fénye, énje, éke vagy…
2. Csefimi:
2008. 03. 07. 14:33
Bár, ha éber a magyar…
Hol vannak az erények iskolái, mert „Ugyanis a honi nyelven előadott bármely igazság hathatósabban szivárog be a lélekbe, mint akármely más idegen nyelv közbejövetele folytán” (Kelemen László) Miért is? Próbálom bogozni a szálakat. Íme a célkereszt, a fény lefelé jön, de hozzá a kultúrám rendelt egy visszacsatolást, s a két ék, főtengely lett, fejfa, nagy kereszt.
A fogalomtár, egy alom tár, mit eléd tár. Szó szerint fog, tép elődöm, s ott a kezem, széttárom, vagy ha összerendezem tíz ujjam, ék alakban, fölötte állam, s ott a fejem, róla is rendelkezem. Fő a fejem. Fogja valaki a kezem. Csak az lát ki szemtelen, mert olvasásnál szemet szúrna, „Látjátok, feleim, szemetekkel mik vagyunk(?): bizony por és hamu vagyunk.”
Bár, ha éber a magyar, a sorok között is olvas, Ó és az Új együtt „hathat”, vagy kik vagyunk, vagy mik vagyunk.
Nézzétek csak! Mi köt! KÖTÉL/LÉTÖK mert, az eke, esze egyszerű gyökök. Jaj, még egy, ezt nem is mondtam.
Válságmenedzser, már voltam, most „krízisterápiára” járok, mert „pandémiás rohamaim” vannak, és hogy ezt is elviseljem, mint a közönyt, ami körül vesz, fel kell készíteni magam, hogy jó vírust kapjak! Be kell látnom, ha ebből is a rosszat kapom, akkor csengettek nekem.
Magyar vagy ok, nem is tudom, de egy ilyen, buliból ki nem maradhatok, lehet, vetni fogjuk!
Azért köszönöm, hogy itt lehettem. Ne, feledjetek borús időkben sem!
Kellemes hétvégét mindenkinek!
Mondj valamit