december 10. Az előjegyzési naptáramba be van írva: Magdi néni 97. születésnapja. de már nem tudok küldeni képeslapot. Csak a temetésére elmenni. Itt lesz, Budapesten, a hét végén. Felutazom, de életében szerettem volna még látni. Ritkán láttam, de mindig ott tudtuk folytatni a beszélgetéseinket, ahol legutóbb épp abbamaradt. Most -úgy tűnik - végleg abbamaradt...
"szép kort élt meg" szokták mondani, igaz is, (a szegény kis ikertestvér Vera, csak pár hónapot élt) de ilyenkor megy el a gyerek, az ifjú is, egyszerre - vagy talán fokozatosan? (a 90 évesen meghalt Szabó Magda - ma volt az -egyik - temetése 85 évesen irt a Für Elisében valami ilyesmit...."előhalálokról" beszélve :
„átszenvedett előhalálaid menynyei üzenetek […] Ne csapásként értékeld Isten irgalmas ajándékát, hanem adománynak, a végsőnél, ami már nem »elő«, de végleges halál, amikor végre megpihenhetsz, csak azt érzed majd, eljött az áldott pihenés.”
eltűnt az emlékező feljegyzésem, de azóta is cikáznak bennem az emlékképek
még anyukám gyerekkori elmesélt emlékei is, amik a közös emlékeik voltak
a nagymamám testvére, ki olyan pótnagymamám volt, egyszer azt mondta, egy rosszulléte alkalmával, hogy biztos benne, hogy én emlékezni fogok rá, és amíg én emlékezem, addig ő "él"...
egyre többen vannak, sajnos, akikre így emlékezem
"élnek"
és tudom, hogy "amúgy" is, valahogy, valahol
csak ezt nem tudom leírni a mi lineáris nyelvi eszközeinkkel, mert túl van a linearitáson
bár épp most egy olyan könyvet olvasok, (David R. Hawkins: A valódi Én hatalma), ami ezt a lehetetlent kísérli meg:
ez szerint:"...mindig léteztem és mindig is létezni fogok. Vele született biztonságát folyamatosan garantálta mindenkinek az Én valósága, amely mindig jelen van, téren és időn túl létezik" (83.o)
vagy:"csak az Én valóságos, mely isteni természetéből adódóan az élet, a valóság és a létezés jellemzőit sugározza.(...) A halálnak nincs önálló léttel rendelkező valósága. (203.o)
"Az élet tudja, hogy létezik, de önfeledten azonosul jelenlegi formájával. Az Igazság és a Valóság tudatosságának szintjéről tekintve a halál lehetősége nem létezik, mert nincsen valósága..." (204.o)
aliz2. :: 2007. dec. 10. 22:25 :: 1 komment :: Címkék: elmelkedes, emlekezes, konyv, naplo
imilis:
VálaszTörlés2007. 12. 11. 8:21
Ezen a napon született a kisebbik lányom! :-)
Igen, addig élünk, amíg valaki emlékezik ránk!
és azóta a fia, Péter utána ment 🙁
VálaszTörlés