BALATONI EMLÉKKÉPEK 2010

 

11 éve voltam itt utoljára

minden olyan, mint volt! és persze mégse...

azelőtt szinte nyaranként voltam itt, - nagynéném meghivására - anyukámmal, (azaz nagynéném hugával,) majd a kislányommal -

most ketten jöttünk, unokanövéremmel

mihelyt beléptem az ismerős nyaralóba, felhivtam a lányom,

aki már nem kislány -  de mindenre emlékezett kislánykorából, "felmondta" az egész lakást, -kis nosztalgiával a hangjában -, hogy mi a felirat az ajtón, ("X.Y. és neje"), hogy milyen virágos a tapéta, 

a falon egy érdekes rajzos (elrajzolt?) térkép...

hogy ott van a polcon valahol egy Erich Kastner könyv,

 

a kis  kerámia kancsóról nem tett emlitést, de arra meg unokanővérem emlékezett, hogy tőle való...

 

és valóban még az Erich Kastner könyv is előkerült a polcról....

itt minden olyan, mint rég...

(csak a nagynéném hiányzik, végérvényesen (11 éve láttam utoljára, itt- s  nem lehet már itt, soha... és anyukám se...,

bár az emlékük igen...

(körülöttem - a már seholsincs ifjú arcom körül is a fotón ; anno 1976:

 

és most... (ó, a Balaton... - és itt már van "vitorláshajó" is... "a távolban egy fehér..."):

és az erkély alatt - ahol nemrég (? hát... már vagy 21 éve, 1989-ben) még az én négyéves lányom barátkozott a vendéggyerekekkel:

már az "új"  kisgyerekek játszanak:

..."a mindig ifjak"....

(lassanként már - remélem - a mi gyerekeink gyerekei is...)

.......

lásd még a régi balatoni nyarakról, kép és szöveg:

http://lineas.freeblog.hu/archives/2009/08/27/o_a_Balaton/

 

 

aliz2. :: 2010. júl. 31. 23:18 :: még nincsenek kommentek 
Kategóriák: fotó :: Címkék: anya, elmelkedes, emlekek, emlekezes, fotók, lanyom, mult, rokonok