esküvői előkészületek (2009)

 

egy esküvő sok előkészülettel jár általában, de van egy olyan érzésem, hogy egy "zsidóesküvő" még többel...

az esküvő vasárnap lesz (szombaton nem lehet - írni se pl, így a házassági szerződést , a "ketubát" se)

 az esküvő előtti napokban el kell menni a rituális fürdőbe (azaz a mikvébe) a menyasszonynak, 

és ott -természetesen- el kell mondani az alámerülések közben az idevonatkozó áldást - természetesen héberül

a vőlegény és a menyasszony az esküvő előtti napokban már nem találkozhat - de előtte még, csütörtökön, átveszi módszeresen-  ebéd közben- menyasszonyával az áldás szövegét:

(az örömanya fotózik és közben -gyerekkorában rögzült askenázi kiejtésévél belekotyog - igy aztán egy szefárdi-askenázi(még jó, hogy nem őző) keveréknyelven  fog majd a mennyasszonylányában rögzitődni a szöveg):

délután még egy új-rokoni bemutatkozó látogatás a vőlegény rokonainál, és  este a nap csúcsa: a a fürdő ( mikve) - ajtajánál  menyasszony-vőlegény búcsú - a 3 nap múlva elvjövendő esküvőig

az  igazán utólag derül ki, hogy a mikve  milyen felemelő élmény, valóban egyfajta testi-lelki megtisztulás, "újjászületés" féle..., (menyasszony el is határozza, hogy ha nem is havi rendszerességgel, mint a vallásos ortodox zsidók, de gyakrabban megteszi a jövőben is...)

másnap prózaibb-világibb előkészületek; elmenni fodrászhoz, mert a 

 a hosszú fátyol alá (aminek külön szerepe lesz az esküvői szertartás elején , amikor a vőlegény "lefátyoloza" menyasszonyát) konty dukál  amit előre ki kell próbálni (örömanya szerint a hosszú haja se festene rosszul a hosszú fátyol alatt, de az ő véleménye nem mérvadó):

utána (a próbakonty lebontása után) ebéd 

felszolgálónő hiányolja a vőlegényt - (nem tudja , hogy mennyire indokoltan nincs jelen)

("örömanya" megint csak zavaróan fotóz, menyasszony kisgyerek kora óta megadóan "elviseli")

de fontos a háttér is;  a polgármesteri hivatal impozáns épülete, ahol majd 3 nap múlva - hétfőn, lesz a polgári esküvő . (lásd erről - és a térről! - az egyik tanú tudósítását - fotókkal - kicsit megtörve a kronológiát - a Litera keddi netnaplójában:  

(...)Polgári esküvő után az óbudai Fő tér szép látvány. Eleve szép látvány ez a kis terecske a panelkaréj szorításában, bár nem tud nem skanzen, mesterségesen megőrzött múlt lenni. Van amikor inkább a tér műviségét érzem, azt, hogy ennek már semmi köze a régi Óbudához, ez a pár házból álló, macskaköves terület csupán virtuális nyom, turistavakítás. Meg aztán a régi, klasszikus Óbuda se ilyen házakból állt, és nem csak a Krúdy-regényekből ismert kedélyes félbolondok, mulatozó polgárok, vagy örökkön filozofáló Szindbádok laktak erre felé. Most azonban jól esett keresztül sétálni ezen a téren. Sütött a nap és tényleg boldogok voltunk. (...)  (http://www.litera.hu/netnaplo/zenit )

De ne rohanjunk előre, még csak az "előkészületeknél" tartunk... (csak az események forgatagában örömanya-tudósító lemaradt a szinkron-bejegyzésekkel, és utólag pótol )

délután még egy ruhapróba a menyasszonyiruha szalonban, ahol ezúttal  nagy a forgalom, a másnapi , szombati esküvősökkel, van aki egyszerre 3 ruhát is próbál lázasan )- s akinek csak vasárnap lesz az esküvője, türelmesen vár sorára:

próba után kiderül, hogy be kell venni a ruhából, holott az első próba alkalmával ki kellett engedni, (hogy aztán az esküvőn derüljön ki, hogy 2 nap elteltével megint szűk lett a ruha oldala...!)

talán közrejátszott benne a másnapi hosszú alvás (míg a vőlegény köszöntő fogadása (kidusa) volt a zsinagógában szombaton délelőtt ) és az itt épp elköltött ebéd:

bár már másnap - a szertartásig- bőjtölni kell(ene)

délután bevásárlások, a Mamutban, még egy-két szükséges dolog, örömanyának is, fejrevaló kell az esküvőre, s délelőtt ugyis azt mondták a zsinagógában a tájékozott(abb) és segítőkész asszonyok, hogy kalap dukál esküvőre - mert a kendő vagy sál lecsúszhat, meg amúgy is a másik örömanya fején is az lesz - így egy utolsó roham kalapért is..., és az "eltulajdonított" fényképezőgépért cserébe, egy új, aranyos,  nagykijelzőjű digitálismasina, az ifjúpárnak, nászútjára is... (kicsit önző ajándék, hiszen így "fotómániás" örömanya sem marad képek nélkül) 

estefelé, mikor kimegy a szombat, vőlegény felhivja menyasszonyát telefonon - látni nem láthatják még egymást a holnapi esküvőig,

de beszélni szabad - egyes variációk szerint talán láthatta is volna a délelőtti kidusán a menyasszony a vőlegényt, csak szólni nem lett volna szabad hozzá ... (?)

(de van olyan vélemény is, hogy egy légtérben nem tartózkodhatnak az esküvőig)

sőt a menyasszony még a saját -esküvői szertartás előtti-  fogadásán sem lehet jelen, ami a szertartás előtt egy órával kezdődik, s csak akkor léphet -örömanyák kíséretében a zsinagóga udvarába, mikor már minden vendég bement oda...

de -"mindennek ideje van" - s eljön annak is az ideje, másnap 5 órakor..., azaz utána pár perccel...

(lásd majd a következő fotós blogbejegyzésben)

 .............................................................

 ezek viszont már másnapi , de még az esküvő előtt készült képek:

várakozás -fodrásznál

 muszáj valamit enni (azaz csipegetni)

 kész a konty

fent van a ruha (uszályosan) (a vállfa a kilincsen)

útra készen

aliz2. :: 2009. júl. 4. 0:06 :: 2 komment :: Címkék: fotok, lanyom