lehet, hogy már unalmas (olvasni - de számomra, a blog írójának, éppenhogy izgalmas a kérdés:) van-e értelme blogot írni, hol a határ a személyes és megírható, a szubjektív és objektív közt (mellesleg, már a tudomány is igazolhatja, hogy nincs, semmi se lehet csak objektív, hogy a szubjektum mindenben benne van, hogy így működik a világ, egymástól elválaszthatatlanul e 2 aspektusa..., s hogy a világban egész egyszerűen mi is benne vagyunk, és ettől is (tőlünk is) olyan a világ, amilyen, és a szubjektív megítéléseinkkel ráadásul még közvetlenül is alakíthatjuk, ördög falrafestésével, önbeteljesítő jóslatokkal stb...)
épp a szombat délelőtti Irodalmi Úságban lányom beszélt a litera.hu idei netnaplónyertesével, a legjobb netnapló írójával: Szijj Ferenccel, ahol a kérdésére elhangzott a nagyon szemérmes, és szokványos naplót amúgy sose író győztes szájából, hogy a net ill. webnaplók egyidejűsége lehet zavaró írója számára, illetve rögtöni nyilvánosságra kerülése, szemben a hagyományos magánnaplók azon természetével, hogy azt nem olvassa más, vagy ha igen, legfeljebb évek múlva...többnyire a szerző halála után,
talán kell is az 50 év, amíg várnak hányódó kéziratok (levelek, naplók) kiadásával,( igaz, csak azok ilyenfajta írásaival, aki a szépirodalmi műveikkel már bizonyították, hogy érdemes őket olvasni.... de nem vagyok benne biztos, hogy nem tiltakoznának, ha tudnák... vagy legalábbis eredetileg biztos nem közlés szándékával írták e magániratokat... bár, ki tudja, akkor nem is írták volna le talán, minek, ha magukban úgyis megvan... (persze, sokszor a leírás új gondolatokat szül, írója számára is meglepőket)
azt is mondta Szijj, hogy a hagyományos magánnaplóba inkább be lehet(ne) írni lesújtó véleményt szomszédokról, kollégákról, politikusokról)
tehát ha nem a nyilvánosságnak írunk (és nem a jelennek?), abban biztos bátrabban lehet írni, bírálni... (őszintébbnek lenni?)
(kezdem megérteni a fikció (egy) szerepét (a felszabadítóét); amit pedig eddig nem! talán sokkal nagyobb szabadságot ad a valóság bemutatásához, mintha dokumentumot írva -még ha nem is bírálni akar, de - mindenkire, érzékenységére, tekintettel kénytelen lenni az írója...
(például nekem is most a lányomra, aki kifejezetten nem kedveli- enyhén szólva - ha szerepeltetem a blogomban, és lám most is...)
aliz2. :: 2012. jan. 8. 0:00 :: 17 komment :: Címkék: blog, elmélkedés, irás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése