ma kis időre - mintha kisütött volna a Nap - legalábbis az iróasztalomnál, délelőtt szokatlanul világos lett, és mögöttem az ablakon mintha a réglátott Napocska kukkantott volna be, de nem olyan vakítón, hogy ne lehetett volna ránézni, meg mintha összébb is ment volna - szegény. Azért jó érzés volt, mert fény kell, a hó pedig már úgysincs - összetaposottan - fénytadó állapotában... Aztán az a kis jókedvem alaposan elment , amikor a postaládából elővettem a távhőszámlát - abszurdan magas összeggel... ne is beszéljünk róla, de órákra elvette a kedvem... azt hiszem szegény kis pincérfiúnak is ezért reagáltam elég ingerülten a bejelentésére, hogy elfogyott a hekkfilé , ami miatt oda mentünk a Kelemen házba, holott kiesik egyéb belvárosi útvonalból. A postán csak a heti Makói hirek várt, ezúttal szemétdíjemelős hírével "továbbvidítva", de látom: egyszer egy héten vagy két hétben egyszer s mikor van a különböző szolgáltatóknak - a kiharcolt - kihelyezett fogadóórája ebben az elhanyagolhatónak tekintett kisvárosban, majd sorra járom: az Invitelt valami kedvezőbb internetelőfizetésért, (letelt a 2 éves hűségnyilatkozat ideje úgyis, már szeptemberben), a Démász-szal pedig megbeszélem, hogy élni akarok a havi önleolvasós betelefonálós megoldással - legalább tudom ellenőrizni magam is a fogyasztásunkat (meg talán csökkenteni is - ha figyelem), a Távhő iroda - szerencsére - már délben bezárt, mert nem garantálom , hogy visszafogottan érdeklődtem volna a részletekről... (de mondom , inkább hagyjuk, mert itt se nagyon tudnám moderálni magam.)
Amúgy se óhajtok végnélkül anyagi kérdésekről blogolni - hiszen valóban " nem a pénz boldogít" - de....
És az az érzésem, hogy valami nagyon nem- vagy rosszul működik körülöttünk,.. ha már én is -aki egyáltalán nem anyagi beállítottságú, sőt - ilyesmivel foglalkozom, akaratlan.
aliz2. :: 2008. jan. 4. 16:01 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: bosszusagok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése