CSODÁS HANUKA
Meggyujtottuk az első gyertyát (a 8-ból), az egyre növekvő fény s a csoda jegyében... Chanuka első napján, Szegeden, a diszteremben, és nem akartam ünneprontó lenni - ahogy lányom szemben ülve az ünnepin teritett vacsoraasztalnál megjegyezte - csak firtatni akartam, némi magyarázatot keresve, hogy is történhetett, hogy egy napra szóló olaj 8 napig volt elegendő. - Ez a csoda - mondta lányom, magátólértetődően. (közben a rabbi is kétféle csodát magyarázott.) De számomra a "csoda" nem megkérdőjelezendő, attól, hogy hogy okát, magyarázatát keressük, hiszen a csoda magában a létezésben benne van, a transzcendencia is itt van, a természetfölötti a természetben - kell-e nagyobb csoda, mint maga az élet, a létezés, az, hogy az olaj hány napra elég benne - szinte csak részletkérdés... Az élet a csoda. Az életben maradni tudás... annál nagyobb nem kell. A diszteremben is a legnagyobb csoda a gyertyagyújtás előtt álló gyerekhadé, hogy évről évre többen vannak - hála Istennek. S hogy mi is itt vagyunk. Vagyunk. Imádkoztunk. Ettünk. (A szokásos chanukai fánkot is!) Ittunk. Énekeltünk. Táncoltunk. (Én ugyan nem, mert a lábfájásom megakadályozott benne, de a szememmel követtem a táncot, lányomnak meg mondtam , táncoljon helyettem is...) (Én meg csak próbáltam örökitgetni a múló s "csodás" pillanatokat:)
amiket most nem találok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése