2009. december 5-én
találtam az öregedésről (ellenében) jó szövegeket - még (talán jobbat is, mint amit a múltkor egy rádióadásból citáltam)
eredeti forrása a bölcs lubavicsi rebbe:
"A lélek sosem öregszik - csak rezonánsabbá válik"
a 70. születésnapján (1972-ben) kifejtette, hogy nem szabad az aktivitást beszüntetni az öregeknek (hiába tanácsolják ezt "jóakarattal" neki(k) mások), félretolásuk ostobaság is, hiszen az évek múlásával, egyre nagyobb szükség lenne az ő bölcsességükre, tapasztalataikra...
a 80. születésnapon hajnalig osztogatta a tanításait tartalmazó könyveit:
"...élet elsődleges ereje a lélek. Márpedig a lélek, ellentétben a testtel, nem öregszik, hanem csak fejlődik.
Következésképp az öregedés időszakában nem szabad csökkenteni az aktivitás szintjét, mivel az idősödő ember spirituális értelemben egyre erősebb...
Az öregedési folyamat megértésének kulcsa az időtlen lélek elsődlegességének felismerése . Az emberi produktivitás – az emberi kreativitás közvetlen eredménye; az emberi kreativitás pedig a lélek spirituális energiáié. „Minden ember fáradozásra teremtetett”, mondták a bölcsek. Ez a fáradozás azonban életünk különböző szakaszaiban más-más formát ölt. Mikor az ember öregszik, és fizikai ereje csökken, fáradozásának és produktivitásának spirituális eredményekben kell kifejeződnie. Ha tehát az ember elér egy bizonyos kort, legyen az ötvenöt, hatvanöt vagy hetvenöt év, és egyszer csak bejelenti, hogy visszavonul, fel kell tennünk a kérdést: Mitől? Az ambíciótól? A kreativitástól? A lelkesedéstől? Ez a fajta hozzáállás azt jelenti, hogy az illető egyszerűen a halálra készül, ami az ember szempontjából, – aki azért teremtetett a világra, hogy teljesítsen egy küldetést – elfogadhatatlan. Az ember nem vonulhat vissza az élettől.. A Biblia azt mondja nekünk, hogy az öregség erény és áldás. tekintet nélkül az iskolázottságukra és vallásosságukra, mert az élet minden esztendeje olyan bölcsességet és tapasztalatot terem, amilyennel még a legképzettebb fiatal sem rendelkezik.
...Nyilvánvaló, hogy ha az ember életében a materiális jellegű dolgok az elsődlegesek, akkor a test gyengülése a szellem gyengülését is jelenti: unalomba, hasznavehetetlenségbe és reménytelenségbe süppedést. Annak az embernek az esetében viszont, aki a testet a lélek kiegészítőjének tekinti, épp az ellenkezője az igaz: az idős kor spirituális gyarapodása megerősíti a testet. Az alkonyi évek lehetővé teszik számunkra értékrendünk pozitív átrendezését
..Önmagában az a tény, hogy az Örökkévaló ad valakinek egy újabb napot a testi életre, azt jelzi, hogy az illető még nem teljesítette élete küldetését, hogy még teendője van ezen a világon
...kegyetlen mítosz a „boldog nyugalomba vonulás” is, mivel a valódi boldogság csak úgy lehetséges, ha kreatívan hozzájárulunk világunkhoz. Az idős kor gyengébb fizikai állapota következésképp nem tétlenségre kárhoztató ítélet, hanem olyan feladat, amely arra kötelez minket, hogy keressük a teljesítés új – és magasabb rendű – lehetőségeit
...Életünk alkonyán visszatekintünk a tanultakra, és szeretnénk másokkal megosztani a tudásunkat. Ahogy az idős embernek fizikai értelemben esetleg szüksége lehet egy fiatalabb ember segítségére, ugyanúgy segítsége lehet a fiatalnak a maga spirituális életében az idősebb segítségére.
...Minden ember közül talán épp az idősek azok, akiknek a legnagyobb szükségük van a tartalmas életre – és akik a legjobban meg tudnak tanítani minket arra."
aliz2. :: 2009. dec. 5. 10:48 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: oregedes, rebbe
Brauswetter Eva
VálaszTörlésIgen az öregség erény és Åldås ...kell hogy legyen valami még egy cél amire rendeltettél és a bölcsességet amire az élet tanitott tovåbb add ..a Biblia mindenre megtanit