hányban születtél?
- Hányban is születtél? - kérdi tegnap tőlem valaki.
- 43-ban... Rég. - mondom
Nem tetszik neki a hozzáfűzés. Csóválja a fejét. Már korábban - jóval fiatalabbak közt lévén - kik unokáim lehetnének (beleértve még lányomat is! , a kérdező meg akár a fiam -... elég sokat hangoztattam megkülönböztetésként "koromat"....Persze már az se tetszett neki! A kor - a legnagyobb illúzió - mint mondta.
- Rég születtem.Illetve, attól függ, honnan nézzük.... -helyesbítek.
- Csakis a jövő felől szabad! - mondja. S ezzel figyelmeztet egyben:
Túl sokat gondolok a múltra, meg arra, ami mögöttem van. Pedig csakis előre kéne figyelni!!!
Különben meglopom az éveimet! Különben a múltam megeszi a jövőm... - jövök rá.
aliz2. ::
2007. júl. 4. 20:45 :: még
nincsenek kommentek
Kategóriák:
:: Címkék: epizod, generaciok, jovo, mult
Nagy Ágnes
VálaszTörlésMostanában a régről reám hagyott, az elmúlt életemből feltornyozott , 'emlékeztető' tárgyak már oly mennyiségben lepnek el, hogy pont ezen gondolkodtam: be kellene már engedni az új dolgokat is, mert a végén azon kapom magam, hogy a saját nagymamáimmal, meg azok gyermekeivel, jó esetben a szüleimmel mérem a világot... az elmúlttal! A lakás felújítása egyfajta megújítást is eredményezett. Bennem is. Most még fáj egy kicsit, de van, amin már sikerült túllépni, túllátni... a lelkem fel-, illetve "megfrissült". .. vagy? ... hát engedjünk bé egy kis levegőt...