2007. júl. 8.
EGYSZERŰEN (KÉNE) ÉLNI
Ma nem mentem sehova. Igaz, mikor kivittem a szemetet, pár méterre a bejáratunktól levő konténerbe, visszafelé leültem a pirosra mázolt fapadra, kicsit beszívni a jó, nyárias levegőt. A tévét azért bekapcsoltam, mert kicsit túl nagy amúgy a csönd - így vasárnap, amikor épp lányom sincs itthon; nemrég kaptam sms-ét faluból: üdvözlet a kertből! pihizünk, filmet néztünk, olvasunk.Ugye te is jól vagy? hát persze, ha tudom is, hogy ő jól, pláne... A csend se zavar, jó is az. Van egy kis madárcsicsergés, tompa autósuhanás - de semmi "emberi", ígyhát háttérzajnak is jó a tévé, mikor kint vagyok a konyhában, rántottát csinálni - hallom beszűrődni a hangját, újabb tévéműsorokhoz képest szokatlanul kellemes és értelmes a dikció, és főleg emberi. A rántottát már bent eszem meg a szobában, a tévé előtt. Konrád György iró társaságában. Ő olvas fel nyugodt, okos sőt bölcs hangján a Fenn a hegyen c. emlékiratszerű könyvéből, ("önéletrajzi regény"éből) ... Az akácfából készült padjáról (meg asztaláról ) beszél, ahol, "fenn a hegyen", falun, nyugalomban, "otthon" érezve magát írni szokott... Ahonnan - reméli - már nem üldözhetik el (mint ahogy életében kétszer is! korábban már megtették. )
Egyszerűn, nyugodtan kéne élni!
Mindig.
aliz2. :: 2007. júl. 8. 18:54 :: még nincsenek kommentek
Kategóriák: hétköz- és ünnepnapok :: Címkék: elet, elmelkedes, irodalom, tevemusor
Nagyon hangulatos ez az írás. Veled együtt élveztem a nyugodt vasárnapot. Igazad van, nyugodtabban kéne élni!
VálaszTörlésEgyetértek Borkával, nagyon hangulatos írás, amit itt hagytál nekünk és magadnak.
VálaszTörlésA nyugalom fontos, nem szeretem, ha zavar valami.
Én szeretem a csendet, nem nagyon szoktam háttérzajt hagyni körülöttem.