2018. szeptember 15., szombat

jángoron

a Magyar Kulturális Örökség Napja alkalmából lett meghirdetve a jángori zsidó temető meglátogatása, igaz hogy szombaton nem szokás zsidó temetőkbe járkálni, igaz hogy egyszer már figyelmeztettem erre egy csoportot (hiába) most újra szombatra szervezték.... s most még én is elmentem némi vívódás után




a kemping biciklimmel alig győztem a tekerést,



 a földúton le is maradtam, hogy ne nyeljek annyi port , de behoztam őket....azaz Zsolt már beszélt (Tőlünk, mint a Kecskeméti Ármin Baráti Társaság elnöke)...egy "hibát" kiszúrtam mi szerint a holtak házába megyünk amit el kell választani az élőkétől?... mondtam neki négyszemközt hogy  a zsidó temető az Élet Háza Bét Hahajim




be is léptünk  Vorhand csodarabbi "sátrába"


ahol sokan szorgalmasan írták a kitlijüket (akár a sirató falnál) ugyan teljesítse már kívánságaikat,,,,


meg mécseseket is gyújtottunk az emlékezetére



majd átmentünk a neológ részre,,



kint odaszöktem a nagyszüleim sírjához, kavicsot raktam rá, miután a terjedő borostyánoktól letisztítottam 




az angyalábrázolású sírkövet még le is tudtam fotózni




aztán Anyuhoz mentem, a kaviccsal,  ott csak egy pici gazt kellett letaposni, Mártát csak futólag láthattam, de most teljesen tiszta volt a sírja a rózsákkal

s meglátogattam a kis Vera sírját is, a nagy Vera emlékét is már mellé idézve....

itt nem tudom milyen sírkő mellett állok vigyázzban,,,de szép

remélem bocsánatos vétek hogy szombaton voltam a temetőben...

amúgy a félelmetes napok egyikén, a megtérés szombatján...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése