2018. szeptember 30., vasárnap

Shakespeare húga, Sára...

a mostani Tiszatájban jelent meg a vers... Sára (a bibliai, persze ez csak elrejtőzési lehetőség, ez a metafora) úgy látszik folytatja szerzője a bibliai, mitikus, irodalmi vonulatot...nőalakok, régiek,,, akik mégis újak....örülök neki(k) , ez így dupla élvezet!

Könyvtárba mentem elolvasni, az egész városban u.i.nem lehet s nemhogy Tiszatájat nem kapni, egy irodalmi lapot sem!

aztán hogy végiglapoztam a folyóiratot, meglepetésemre találtam egy kritikát is a verskötetről (Anna visszafordul), méghozzá eme hangzatos címmel:

Shakespeare húga megszólal...

elolvasván az elismerő, majdhogynem áradozó kritikát , a végén kiderült semmi kétség , lányom "Shakespeare húga"..(Nem hiba már vagy 3 éves korában is Shakesperare vígjátékain kacagott a tévé előtt ülve...)

"Nem lehet szemet hunyni a kötet fölött: tükörbe néztünk"

(y.ö. "...hogy tükröt tartson mintegy a természetnek" (Shakespeare: Hamlet)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése