már senki se él, aki szeretett
valaha
úgy igazán, testestül-lelkestül.
(legalábbis azt hiszem,
hogy úgy...)
de most már mindegy
nincsenek tanuk
ezután már
senki se hiheti el
hogy szerethető
voltam "úgy"
hogy én még
megvagyok
bár romjaimban
az élet fura fintora
mert sose voltam
bősz hedonista
inkább pesszimista
ki most is
mindenkit
sirat itt
egymagába'
még valameddig
jobban kellett volna
élni
s szeretni is -
míg volt kit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése