ülök az emlékjelnél, a félnapon, közben látom egy édes kis gyerek a kis biciklijével nem akar a rendes úton anyja után menni, hanem csakis az emlékjel hatágú csillagának a peremén, ami elég keskeny, óvatosnak kell lennie, hogy le ne csússzon róla...de annyira tetszik neki, hogy többször is megteszi az ágbogas utat...
közben telefonél lányom, én meg közvetitem a gyerek attrakcióját is..
ő azt mondja, ennél jobb nem is történhet egy hatágú csillaggal
(még ha átmenetileg játszótér is lett az emlékjel(?)
hát igen, igaza is van tán, lejött a földre az a hatágú csillag...
Gábor Kormány
VálaszTörlésLottikánk a kiszombori régi iskola emlékhelyét használja mászókának és ugrálásai helyszínéül. Mi pedig engedjük ezt neki. Kárt nem tesz és a megmerevített idő és emlékezés az ilyen eseményeknél megtelik Élettel…
(ahogyan a fenti esetnél is)
Gonda Julia
Gábor Kormány ebben az esetben kicsit masról van szó...
Gábor Kormány
Timinek teljesen igaza van, vele értek egyet. (Lehet ez generációs egyetértés?)
Gonda Julia
Gábor Kormány timi fiatalabb! 😉 én se vitatom.csak hirtelen beugrott a megölt áldpzatok emléke..de biztos ők se bánnák..szegények 🙂.
Gábor Kormány
Gonda Julia a botlató”kövek” funkciója az elhurcoltak házai előtt? Szerintem a legfontosabb az emlékezés/emlékeztetés… bárcsak ne kellene!
Gonda Julia
Gábor Kormány én nem szeretem a botlatóköveket (se), a taposást...
Meg aztán engem nem kell emlékeztetni, mert eleve nem felejtek!