nem tudom - azaz voltaképpen tudom - miért; újabban "ideges" vagyok. Pedig már jóideje nem. Azt hiszem megint kezdem túlreagálni a dolgokat - mintahogy régebben már figyelmeztettek erre jóakaróim
azt hiszem nem kellene, de nem tudok nem tudomást venni a külvilág - zavaró - dolgairól sem
de majd igyekszem jobban figyelni a jókra
mert azért olyanok is vannak
és különben is, ne a külvilág határozzon meg
ne csak tudjam, hanem gyakoroljam is: "az én vezérem bensőmből vezérel"
(még akkor is, ha ugyanaz a József Attila írta, hogy:"akár egy halom hasított fa,/ hever egymáson a világ,/ szorítja, nyomja, összefogja / egyik dolog a másikát,/s így mindenik determinált", meg ezt is, hogy: "im itt a szenvedés belül,/ ám ott kívül a magyarázat" ... )
-----------------------------
„Istenem, adj nekem derűt és nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok, bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok, és bölcsességet, hogy mindig felismerjem, mi a különbség a kettő között.”
aliz2. :: 2008. ápr. 5. 21:56 :: 1 komment :: Címkék: hangulat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése