kiskoromban mindig a járdaszéleken bukdácsoltam
rám is szólt anyám, nem eleget (még most is, lányom el is szokott rángatni az autók elől)
hiába, szélen szeretek ülni is, már kiskoromban, a moziban, (rosszallotta is nagynéném, Aranka néni, még anyut is összeszidta, hogy miért engedi nekem át azt a jobb helyet)
most is szélen ülök (hogy lehessen kimenekülni, ha kell, bár eddig még nem kellett)
a folyókban is kerestem a széleket. mikor átúsztam a Marost fiatal koromban nem egyszer
azt hiszem van ebben valami átlépni akarás a szabályokon, a renden, a besoroláson,
a szabadságba
(ami veszélyes is tud lenni de kell!)
junius 28
T.K. Én is csak szélen voltam hajlandó aludni az óvodában. De a néptáncos éveim alatt is tapasztaltam, hogy szélen a legjobb táncolni.
VálaszTörlésott legalább félig szabadok vagyunk :)
Törlés