2019. július 20., szombat

micsoda halál

minél tovább élek, annál több halált élek, érzek át, magaménak, magamból mintegy .Mintha  mostanában kezdenének igazán lenni, valóra válni  a Hemingway által ismert mottó sorok... kiért szól a harang, érted...)

most Heller Ágnes halála nem hagy nyugodni

bemegy úszni a Balatonba, és nem jön vissza (unokanővérem is folyton ezt teszi, izgalmamra, de ő eddig még visszajött)

van ebben valami hősies, bár semmiképp se hiszem, hogy tudatosan kereste volna a halált (mint egyesek szerintem nagyon helytelenül feltételezik)

megállhatott a szíve

de mitől

a megtépázott MTA strandüdülőjéből ment a Balatonra...

nézem a pár héttel korábbi 90. születésnapi képeket, filmeket. Ünneplik. Boldog. De zaklatott is. Bár aránylag tárgyilagos, hiszen izzig-vérig tudós  Ahogy nézi a fotókat.. az egyik tetszik neki. "mert mulatságos" - kommentálja

íme egy ember, aki kívülről is tudja tekinteni önmagát

és mindenkire figyel, a vendégsereg minden egyes tagjára - személyesen


bátor, bár sokáig, nem mer végigmenni a hídon, a Duna fölött, a Dunába lövések emléke hatására (mert fél, hogy beeeleugrik)

de minden nap úszik,Pesten is

mégis a víz lesz a végzete

hátborzongató

mikor a Duna-parton állt 44-ben, mereven nézte a vizet, s várta, mikor fog ugorni, és úszni az életéért, azon gondolkodott, mert tudta hogy ugorni fog a lövések elől

és úszik. úszik, az életéért


mi történhetett

most mért nem tudott

és miért nem volt valaki vele, aki (le)foghatta volna a kezét... (mint Kőbányai írja, kiadója ...magára...)


julius 20




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése