eljött az új év, bár meglehetősen hétköznapian vártuk... kis tvkabaré, mégiscsak nevetni illik szokásból Szilveszter éjjelén, közben a számítógép kikapcsolatlanul, mutatott valami furcsát, kis piros zászló jelezte, hogy alig használt skypemon nem fogadott "esemény" történt, majd kiderült, budapesti rokonaink bejelentkeztek, BUÉKot mondani, kiderült, ők is úgy töltik az estét, mint egyébként, csak a nagyfiú van osztálytársaknál, mint az én lányom is gimista korában minden Szilveszterkor, de most ő is csak számítógépen, telefonon tart újévköszöntő kapcsolatot, vőlegénnyel is. Pont éjfélkor minipezsgő ivás (finom volt, Thörley végre) , és várnánk valami jószót is a tévéből, de semmi, reklám, zene, Csehtamás a PArt tévén ugyanazt a dalt énekli végig, mint amit éjfél előtt ( azaz tavaly!) elkezdett...
lányom felhúzza a redőnyt, nagy durrogások kintről, esetleg tűzijáték, de elámul:"mikor esett le a hó?" - én is odamegyek az ablakhoz : minden tiszta, szűzi fehér lett. ez aztán a méltó új évi köszöntő. s egyenesen az égből.
borzasztó filmek a tévében, hétköznap igazán jobbak mennek - ezt a "szilveszter" éjszakát senkise tudja normálisan kezelni - most ui egy nagyszerű film ment már (Szent Lajos király hídja)...
sajnos a délelőtti hagyományos bécsi koncertet elmulasztottam (átaludtam? többször felébredtem, szokásos fejfájás, el-elfeledett álmok, egy kétsorossal, csak egy igekötő maradt meg: FÖL - ez is jó índitó az újévre - ehhez képest persze előbb is felkelhettem volna) Déli reggeli után, délután ebédkészités, ebből-abból, mindenféle... lyányomnak ízlett, mind megette . remélem, ebben az évben többet fogok főzni itthon (mint étterembe járni), (hátmég ha kicserélem a gáztűzhelyet is - talán még sütök is...)
este az ugyancsak hagyományos, ha nem is olyan hires makói koncert!
kiderül, hogy a várt Janza Katának elment a hangja , így helyette más jött, de Bereczki Zoltán itt van, és csodás légkört teremt. Engem a figurája, könnyed mozdulatai, kedves közvetlensége drága (táncos) nagybátyámra emlékeztet..., de ezt leszámítva, az éneklése, a zene megint elvarázsol. "És szól egyetlen árva szaxofon" kettős a Miss Sajgonból, könnyeim is potyogtatja. (Már megint. Gyanakszom az Egy asszony illata film zenéjére is így utólag, biztos hozzájárult, ha nem is észrevehetően és nem kizárólagosan ahhoz a katarzishoz) Azt hiszem mégis csak a zene az, ami leginkább fel tudja kavarni az embert és meg is tudja nyugtatni egyszersmind. Élvezem! Minden porcikámmal. - Meglehetősen jó volt a magánzeneiskola zenekara is! A polgármester már prózaibb, mindenesetre elgondolkodtatott egy kettős évszámmal 2007-13. Nekem még csak nem is rémlett mire utal, lyányom szerint a 7 szűk esztendőre, ami után majd jön a 7 bő.(?)
Bereczkiéket nem akartuk leengedni a színpadról, vissza is jöttek egy Máthé Péter ráadással: "Az esőt felszárítani úgysem tudod..." s fogják meg jóismerősök, barátok egymás kezét-vezényelt a hangulatmester csodabogár a színpadról,s énekeltette velünk a jólismert refrént (mert a dal kinyitja a szivet, lelket, ugye milyen jó érzés?") :"...azért vannak a jóbarátok... hogy a rég elvesztett álmot visszahozzák néked majd egy szép napon..." ..."hogy az eltűnt boldogságot visszaidézzék egy fázós alkonyon" De az egész nézőtér itt és most (volt) "boldog"! Viszont lehet, hogy ebből is majd egy felidézendő szép emlék lesz... Valójában máris az...
Jó, hogy nem egyedül voltam a koncerten (már volt rá példa), de most lányom elengedte magát a tanulás mellől, s így megfoghattam a kezét...
a tüzijátékot már hazafelé tartva, hátra-hátra fordulva nézegettük csak, túl hosszú volt, és túl hideg mindehhez
itthon viszont jómeleg fogadott...
legyen ilyen szép, vagy még szebb minden napunk az évben!
aliz2. :: 2008. jan. 1. 23:06 :: 3 komment :: Címkék: elmeny, MAKO, naplo, unnep, zene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése