PAKOL(GAT) ÁS KÖZBEN 2008

 

pakol(gat)ok, próbálok rendet csinálni, nehezen megy

nincs meg a dolgoknak a helye ugyanis

kevesebb a hely , mint "dolog"

ha keresek valamit, még mindig régi házunk - már nem létező - régi helyein keresem, keresném, az van beidegződve, s ott még anyukám alakította ki a dolgok rendjét - mértani pontossággal... a szekrényében is úgy voltak összehajtogatva a fehérneműk, ágyneműk, törölközők, konyharuhák, terítők, glédában; egy milliméterrel nem lógott ki egyik se a sorból, a kiadáskönyveibe gyöngybetűkkel beírva sorban a napi kiadások, összeadva (kivonva), dobozban összegyűjtve, sorjában,  a pontosan befizetett csekkek  (azok is, amiken havi részletekben, kis nyugdíjából, visszavásárolta az igaztalanul államosított családi háznak azt a lakrészét, amiben laktunk, ő  születésétől... végig...)

kedvesen, de rám szólt, ha egy ránc volt a beágyazásom során az ágytakarón, mert az úgy nem rendes; azért is, ha egyik cipőmmel  letapostam -örökké keresztbetett  lábammal - a másikat, és  azt is megszámolta, hogy egyetemi-kollégiumi éveim alatt összesen 7 és 1/2 pár kesztyűt hagytam el... hiába, azt hiszem, én mindig is "rendetlen" voltam, hozzá képest egész biztos, bele is törődött, bár azt is mondta fiatal lánykoromban, kissé értetlenkedve, hogy más lánynak terem a rend a keze nyomán, nálam fordítva... pillanatok alatt rendetlenség támad körülöttem . Ezt megfigyeltem, ma is így van. Sőt, még inkább(?) Még a táskáimban sem tudok igazán rendet tartani... (na , most jól kipakoltam!... ezt is, mikor épp rendcsinálás közben vagyok. Dehát nem is kellene "csinálni" a rendet se, ha előtte az ember nem csinál rendetlenséget!)

anyukám azt is mondta, és ez egy vezérelv is volt, de gyakorlat is: hogy mindig úgy kell elmenni otthonról, hogy tökéletes rendet hagyjunk magunk után....

és én mostanában arra gondolok, még tágabban értelmezve ezt a mondatot, hogy rendet kell hagyni magam után.... mert... szóval még mielőtt elmegyek... (persze, szeretek arra gondolni, és bízni abban hogy addig az ember nem mehet el, amíg dolga van, - ezek szerint én nagyon soká...)

(de azért, mindenesetre, addig is, pakol(gat)ok...)

aliz2. :: 2008. aug. 3. 13:37 :: 5 komment :: Címkék: anya, elmelkedes, emlekezes