Eredetileg Jó & Rossz lehetett volna a bejegyzésem címe, mert hogy tegnap (kezdődően) és ma (bezárólag fél egykor, megint közbezavaró esőzések miatt) a Yekill&Hyde a makói szabadtéri szinpadon, én meg a kicsit vizes nézőtéren - de már felszerelkezve esőkabáttal, párnával stb... Jó előadás volt, bár mikor még gyerekkoromban olvastam a történetet (horribile dictu! mert hogy összeolvastam én mindent, amit csak találtam a könyvesszekrényünkben, még Schopenhauert is) nem tűnt ilyen borzongatónak a történet szövegnek, mint látványként - bár a nagyszerű zene, a szinházi élmény feledtetett sokmindent, mert a zene mégis csak szép (azaz jó). Csak így szinpadon pláne teljesen nonszensznek tűnt a Jó és Rossz szétválasztása egyetlen figurában - az viszont nagyon elgondolkodtató, hogy a felülkerekedő Rossz uralja el a Jót... Miért erősebb a rossz? Miért mindig a jó a gyöngébb, az áldozat, ha ezek a minőségek külön jelennek meg emberekben - társadalmi-történelmi összefüggésekben is! Bár persze a valóságban senki se csupajó vagy csuparossz. És a csupajóság is - hatásában - e kevert világban ellenkezőjére fordulhat. (lásd pl. Rocco figurája, vagy Aljosa vagy a "félkegyelmű" (idiót) - Tolsztojnál.)...
De most nem is erről akarok írni, mert a mai napomat egy kicsit bearanyozza, ami jó: jó&jó! Gyanútlanul nézem az egyik postafiókomban a hírlevelet, a médiafigyelő sajtóajánlását, és ott az ÉS cikkajánlások közt Eszterházy, Kőbányai, Szécsi Éva nevek után elém ugrik a saját nevem; amit most mindjárt el is árulok, úgyis csak bloggeres szokásból használok nicknevet (aliz2, vagy alice2, vagy jolanda- de sose bújtam el mögéjük igazi valómmal), : 2007-08-06 04:15 - Gonda Julia: Két megjegyzés (ÉS) . Nahát ez lennék én. Volt (annak idején rajongott) tanáromnak egy József Attiláról szóló írásához fűztem a "megjegyzéseket"... , makói és aktuális vonatkozásokat is említve. Mert hogy József Attila az igazi rajongott - azt hiszem mindkettőnk esetében.... Úgyhogy persze, mindenféle "érdem" az övé. Én csak "visszhangozok" szószerint.
Azért örülök. Az viszont bosszant kicsit, hogy Makón nem lehet kapni És-t , azaz Makón nincs Élet és Irodalom (se élet se irodalom?), sőt a könyvtárunk is lemondta, mondván : senki se olvassa...
Írni azért, szerencsére, bárhol lehet....
Meg olvasni is, mondjuk, pár napos késéssel, itt, a neten: www.es.hu !
aliz2. :: 2007. aug. 6. 10:14 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: ES, iras, irodalom, JOZSEF, MAKO, szinhaz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése