Bárány SALAMON Szeged (dédapa)
- Élete: Életének 80. évében, 1924. november 18-án hunyt el Szegeden. Haláláról a családja részletes gyászjelentést adott ki. [1]
- Közösségi szerepe: Aktív tagja és tisztségviselője volt a Szegedi Zsidó Hitközségnek, a neve és tevékenysége rendszeresen feltűnik a hitközség levéltári és egyesületi irataiban. [1]
- Hosszú szolgálat: A korabeli szegedi sajtó és dokumentumok szerint rendkívül hosszú ideig, 54 éven keresztül szolgálta hűséggel a közösségét. [1]
- Egyesületi élet: Szerepet vállalt a helyi civil élet fellendítésében is. Amikor megalakult a szegedi Korcsolyázó-egylet, annak vezetőségébe (ellenőri pozícióba) is megválasztották. [1]
- Bárány Salamon született Bonyhádon , a BONYHÁDON MARADTAK IS ÉRDEKELNEK (ANYJA GUTTMANN ELEONÓRA, APJA BÁRÁNY MÓZES)
- bárány salamon szegedA Bárány Salamon név Szeged történelmében és közéletében egy ismert, a 19. század végén és a 20. század elején élt tiszteletreméltó polgárhoz köthető. [1, 2]Az alábbi történelmi adatok azonosítják őt a szegedi forrásokban:Ki volt Bárány Salamon?
- Élete: Életének 80. évében, 1924. november 18-án hunyt el Szegeden. Haláláról a családja részletes gyászjelentést adott ki. [1]
- Közösségi szerepe: Aktív tagja és tisztségviselője volt a Szegedi Zsidó Hitközségnek, a neve és tevékenysége rendszeresen feltűnik a hitközség levéltári és egyesületi irataiban. [1]
- Hosszú szolgálat: A korabeli szegedi sajtó és dokumentumok szerint rendkívül hosszú ideig, 54 éven keresztül szolgálta hűséggel a közösségét. [1]
- Egyesületi élet: Szerepet vállalt a helyi civil élet fellendítésében is. Amikor megalakult a szegedi Korcsolyázó-egylet, annak vezetőségébe (ellenőri pozícióba) is megválasztották. [1]
- Meghalt 80. életévében (november 18-án); a család ...
Az összes megjelenítéseA következőt mondta(M): Bárány Salamon született Bonyhádon , a BONYHÁDON MARADTAK IS ÉRDEKELNEK (aNYJA GUTTMANN ELEONÓRA, APJA GUTTMANN jav BÁRÁNY! MÓZES)Ez a kiegészítés rendkívül fontos genealógiai (családfakutatási) adat: Bárány Salamon szegedi tisztviselő valóban Bonyhádon született 1846 körül, és szülei révén mélyen gyökerezett a korszak egyik legjelentősebb hazai zsidó közösségében. [1]A bonyhádi Bárány és Guttmann családok háttereA 19. században és a 20. század elején mind a Bárány, mind a Guttmann név a bonyhádi zsidó elit és nagypolgárság meghatározó családjai közé tartozott. Bonyhád Tolna vármegye és a Völgység gazdasági, vallási központja volt, ahol a zsidó lakosság kiemelkedő szerepet játszott az iparban és a kereskedelemben. [1, 2, 3]- A Bárány család Bonyhádon: A család tagjai generációkon át jelen voltak a városban. Ismert képviselőjük volt többek között Bárány Ernő neves textilkereskedő (akinek üzletét a Vörösmarty téren egy bárány figura is díszítette), Bárány Sándor címerfestő, valamint a helyi kulturális életet rendezőként mozgató művészek. [1, 2, 3, 4, 5]
- A Guttmann család Bonyhádon: Szintén a város legbefolyásosabb, jelentős tőkével rendelkező zsidó családjai közé tartoztak. Belőlük (és a helyi jesivákból, azaz vallási iskolákból) nőtt ki a korszak több híres rabbija és tudósa is. [1, 2, 3]
****** - Mi történt a Bonyhádon maradtakkal?A Bonyhádon maradt családtagok sorsa szorosan összefonódott a helyi közösség történetével:
- Gazdasági virágzás (20. század eleje): A Bárány és Guttmann családok helyben maradt tagjai virágzó üzleteket, ipari vállalkozásokat működtettek a két világháború között. Részt vettek a helyi jótékonysági egyletek (pl. a Bonyhádi Orthodox Izraelita Leányegylet) és kulturális intézmények életében. [1, 2]
- A Holokauszt tragédiája (1944): Bonyhád zsidó lakosságát – köztük a Bárány és Guttmann családok tagjait – 1944 májusában két helyi gettóba zárták, majd júliusban szinte kivétel nélkül deportálták őket Auschwitzba. A bonyhádi zsidóság tragédiáját részletesen feldolgozza Blau László híres, Bonyhád – Egy elpusztított zsidó közösség című forrásértékű könyve. [1, 2, 3]
- A háború után (1945 után): Csak nagyon kevesen tértek vissza a deportálásokból vagy a munkaszolgálatból. A hazatérő túlélők (köztük a Bárány család egyes tagjai) megpróbálták újraindítani az életet, de a hitközség az 1950-es évekre az elvándorlások miatt szinte teljesen elnéptelenedett. [1, 2]
- Bonyhádi Izraelita Hitközség anyakönyvei (1781–1895): A Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) mikrofilmen, illetve digitalizálva kutathatók az akkori születési, házassági és halálozási bejegyzések.
- Az 1848-as és 1869-es zsidó összeírások: Tolna megye levéltári anyagaiban név szerint szerepelnek a bonyhádi háztartások tagjai. [1]
- A Bonyhádi Neológ és Ortodox Zsidó Temetők: Sírköveik a mai napig állnak Bonyhádon, sok régi Bárány és Guttmann feliratú sírhely található itt. [1, 2, 3]
BÁRÁNY ERNŐ
(1911 -1967)
A bonyhádi jóhírű kereskedő család tagja gazdasági pályára készült: a bajai kereskedelmi középiskolában tanult. Az érettségi vizsga után apja bonyhádi ruhaboltjában sajátította el az üzleti élet gyakorlati követelményeit.
Az 1944. évi fajüldöző törvények megpecsételték a Bárány család sorsát; a munkaszolgálatból hazaérkező Bárány Ernő a családtagjainak a pusztulásáról értesült. Ekkor átvette apja üzletének a vezetését, és lelkesen bekapcsolódott a demokratikus átalakítást előkészítő helyi Nemzeti Bizottság munkájába. A szakértelemmel és szolgálatkészséggel vezetett ruhaboltot néhány év múlva államosították. Bárány Ernőt a Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet textilboltjában alkalmazták, 1953-ban pedig boltvezetőnek nevezték ki.
A szakmaszeretet mellett közismert volt az irodalom és a művészet iránti érdeklődése. Elsősorban a dráma műfaja és a színművészet foglalkoztatta, pontosabban az irodalmi alkotások népszerűsítése, bemutatása, „kirakata" és „eladása", azaz rendezése. A helyi műkedvelő színjátszást újra fellendítette, és új rendezői megoldásaival gazdagította. Az első közönségsikert 1937-ben aratta, amikor szabadtéri színpadon megrendezte Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettjét. 1946-ban országosan figyelmet érdemlő rendezői feladatra vállalkozott: műkedvelőkkel bemutatta Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. Kamarajellegű rendezői megoldása színháztörténeti ritkaság. A legnagyobb közönségsikert Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának a rendezésével aratta. A szabadtéri előadássorozatban az énekesek, a karakterszínészek, a zenekar - kórus- tánckar, valamint a kosztümök és a díszletek harmóniáját fokozta juhnyáj terelésével, lovashuszárokkal, sőt boszorkányröptetéssel.
Bárány Ernő 1956 decemberében a családjával elhagyta Bonyhádot és Magyarországot. Bécs és Salzburg átmeneti táborai után 1957-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le New York - Brooklynban egy reklámcégnél dolgozott haláláig.
Forrás: Blau, Leslie: Bonyhád - A Desroyed Community - The Jews of Bonyhád, Hungary (New York, 1994), Blau László: A bonyhádi zsidóság sorsa 1945-től 1956-ig és 1956 után az USA-ban (In: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében, Bonyhád, 1996).
t%C3%B6r%C3%A9st.jpg)
