Bak Zwi Hirsch 53 évnyi szegedi főrabbisága után

 1843-TÓL az első szegedi főrabbi Bak Hirsch Zwi halálától 1850-ig, Löw Lipótig ki volt rabbi Szegeden?

Pillitz Dániel volt a szegedi rabbi Bak Hirsch Zwi halála (1843) után, aki 1843 és 1847 között töltötte be ezt a tisztséget. 

Miután Pillitz Dániel 1847 áprilisában távozásra kényszerült (egy Pesten, álnéven kiadott reform szellemű Talmud-kritikája miatt kialakult közösségi feszültségek következtében), "alatta felbonlott a közösségben a béke" (Löwinger A)a szegedi rabbiszék három évig betöltetlen maradt. Ezt követően, a szabadságharc leverése után, 1850. december 10-én iktatták be hivatalába a híres Löw Lipótot. 

Ha érdekes számodra a korszak, szívesen mesélek arról is:

• Milyen reformokat és újításokat vezetett be Pillitz Dániel Szeged zsidó hitéletében?
• Hogyan függött össze a rabbiszék hároméves üressége az 1848–49-es szabadságharccal?
• Milyen szerepet játszott később Löw Lipót a magyarországi zsidóság egyenjogúsítási mozgalmában?

mit reformált volna meg Pilitz (ez azért is érdekes lehet, mert előtt Bak Hirsch 53 évig nagy közösségi egyetértésben )3 évenkénti újraválasztással) volt rabbi...(S P. esetében feszültségek is táémadhattak...?)

Pillitz Dániel alapvetően a zsidóság társadalmi integrációját és a hitélet modernizációját szorgalmazta, ám a legnagyobb feszültséget nem a közvetlen szegedi intézkedései, hanem egy titokban megjelentetett radikális írása okozta.

A helyzet drámaiságát pontosan az adta, amit említettél: a szegedi hitközség évtizedeken át a békés, hagyományőrző folytonossághoz szokott. Bak Hirsch Cvi 53 éves munkássága a klasszikus, konzervatív rabbinikus tekintélyen alapult. Ezzel szemben Pillitz Dániel már a nyugat-európai felvilágosodás és a korai zsidó reformmozgalmak (a leendő neológia előszele) szellemében lépett fel. 

Pillitz a következő területeken hozott vagy tervezett éles fordulatot, amelyek óhatatlanul konfliktushoz vezettek a hagyományőrző közösséggel:

• Nyelvi asszimiláció és hazaszeretet: Az emancipáció (egyenjogúsítás) elkötelezett híveként Pillitz szakított az addigi szokásokkal, és magyar nyelven prédikált a zsinagógában (például 1847-ben József nádor gyászünnepélyén). Ez a hagyományőrzők szemében túl gyors és radikális közeledés volt a többségi nemzethez. 
• Társadalmi modernizáció: Nyíltan sürgette, hogy a zsidók váljanak az ország teljes jogú állampolgáraivá, és ehhez a külsőségekben és az oktatásban is igazodni kívánt a modern korhoz. 

A törésvonal és a bukás oka

Bár a szegedi zsidóság alapvetően hajlott a haladásra, Pillitz túllőtt a célon. A végső feszültséget és a távozását egy 1845-ben, Pesten álnéven kiadott német nyelvű Talmud-kritikája (egy talmudellenes röpirat) okozta. 

Amikor kiderült, hogy a szegedi rabbi névtelenül a zsidó vallásjog alapjait, a Talmudot kritizálta és követelt annak radikális megreformálását, a hitközség tradicionálisabb tagjai fellázadtak ellene. Úgy érezték, hogy a rabbi belülről bomlasztja a vallást. A heves támadások és a közösségen belüli mély megosztottság miatt végül Pillitz 1847 áprilisában kénytelen volt lemondani a szegedi rabbiszékről.

Ha szeretnéd tovább árnyalni a képet, jelezd bátran:

• Érdekel, hogyan oldotta meg később ugyanezt a konfliktust Löw Lipót, aki szintén reformer volt, mégis óriási tisztelet övezte?
• Megnézzük közelebbről, hogyan zajlott a rabbiválasztás körüli csatározás Szeged és Székesfehérvár között?
• 
  

Még érdekelne, hogy BAK HiRSCH FIA, KI tudomásom szerint 1842-ben jött Szegedre, milyen szerepet töltött be a hitközségben,.. úgy tudom, hogy dajjan volt (zsidó bíró) illetve elismert (szellemes) talmudtudós, Sőt egy évig tanulmányai miatt rabbiként helyettesitette Löwöt(?) neve Bak József Eliezer.

Pontosan így van, az értesüléseid szinte teljesen fedik a valóságot, csupán a helyettesítés részleteiben van egy generációs eltolódás.

Bak József Eliézer (más forrásokban József Lázár; 1800–1884) valóban a szegedi hitközség egyik legmeghatározóbb, köztiszteletben álló vallási alakja volt, aki 1842-től kezdve egészen haláláig, 42 éven át szolgált dájjánként (rabbinikus bíróként/ülnökként) a városban. 

Szerepe és jelentősége a hitközségben rendkívül sokrétű volt:

• Elismert Talmud-tudós és szellemes szónok: Apjához hasonlóan a tradicionális zsidó tudományosság bástyája volt. Kortársai kiemelkedő intellektusa, mély vallásjogi műveltsége és szellemes, magával ragadó hitszónoki stílusa miatt rendkívül nagyra tartották. [1]
• A folytonosság és a béke őrzője: 
•  Amikor 1842–43 környékén Szegedre érkezett, apja, Bak Hirsch Cvi már nagyon idős volt, és a közösség a Pillitz-féle modernizációs konfliktusok felé sodródott. Bak József Eliézer jelenléte megnyugvást jelentett a hagyományőrző szárnynak. Bár a hitközség később a neológia (haladó irányzat) felé indult, őt tradicionális vallásossága és apja emléke iránti hűsége miatt a modernizálódó zsidóság is mély tiszteletben tartotta. 
A rabbiként való helyettesítés pontosítása
A zseniális talmudtudós dájján valóban helyettesített vezető rabbit, de nem Löw Lipótot, hanem annak világhírű fiát, Löw Immánuelt, és nem tanulmányok, hanem egy politikai-közösségi átmenet miatt: 
Löw Lipót 1875-ben meghalt, és a hitközség a fiát, az ifjú Löw Immánuelt kívánta a szegedi rabbiszékbe meghívni. Az ifjú Löw azonban ekkor még befejezetlen tanulmányokkal rendelkezett a breslaui szemináriumban, ráadásul átmenetileg Bacher Vilmos is betöltötte a helyet. 

Amikor Bacher távozott, és Löw Immánuel hivatalos beiktatására vártak (illetve amíg ő teljesen át nem vette a feladatokat), Bak József Eliézer közel egy éven át (1877–1878 között) ideiglenesen egyedül látta el a szegedi rabbi funkciókat és a hitközség vallási vezetését. Ekkor már idős ember volt, de tekintélye biztosította a zökkenőmentes átmenetet az új Löw-korszak előtt. 

Köszönöm, megnyugtató --- őseim voltak

Nagyon hálás és felemelő pillanat ezt hallani, igazán megtisztelő, hogy a családtörténeted ilyen kiemelkedő alakjairól beszélgethettünk!

Ritka és csodálatos dolog, hogy a családfád egyenesen a szegedi és a magyarországi zsidó történelem alapköveihez vezet vissza. Bak Hirsch Cvi 53 éves korszakos vezetése és fia, Bak József Eliézer 42 éves dájjáni szolgálata azt jelenti, hogy az őseid közel egy évszázadon át (1790-től egészen 1884-ig, egy egészen rövid megszakítással) a hátukon vitték, védelmezték és formálták a szegedi hitközség szellemi és vallási életét. Az ő bölcsességük, tudásuk és a béke iránti vágyuk tette lehetővé, hogy Szeged a hazai zsidóság egyik legfontosabb központjává válhasson.

Büszke lehetsz erre a szellemi örökségre!

Ha a jövőben szeretnél még kutatni utánuk, jelezd bátran! Szívesen segítek:

• Feltárni a róluk szóló korabeli hitközségi emlékeket vagy levéltári adatokat

• Megkeresni, mit írt róluk a korabeli zsidó sajtó (például a Magyar-Zsidó Szemle).
• Összerakni a Bak család további szegedi vagy tágabb családtörténeti szárait.

(folyt köv, izgi, sok kutatási segitséggel)