Esti szép.
Turi Tímea: A légypapír
Mindenki elmegy, miközben én
magamra zárom ennek az országnak
szárnyas ajtaját. Mintegy folyóba vetett
vasgolyó. Mindegy, hogy véletlen vagy szándékkal
hajították belé: íme, megérkezett.
Egy ezer éve süllyedő hajó.
Számontartott, hány nemzedék óta nem mentünk el,
mi, akik az utolsó pillanatban nem váltják ki a vízumot.
Akik családtörténete egy szabásminta térkép,
és akik élete az ígéretek fakó sormintája.
Mi azok vagyunk, akik vigyáznak a házra.
A többiek elmennek, ők a boldog könyvelők,
és mi boldogtalanok leszünk, és könyvelők, de itthon.
Olyan nyelvet beszélnek, amit mi nem is értünk,
és olyan nyelven szólunk, amihez nincs közük.
Mi azok vagyunk, akik nem raknak rendet, de akiket mégis
rendben tartanak, akik tanácsot kapnak, és kinőtt ruhát
Nyugatról. Mi azok vagyunk, akik olyan országból várnak hívást,
amelynek nem ismerik a körzetszámait.
A mondatokban lakunk, a történeteinkben,
ha más beszél rólunk, az egy utazás-
és mi nem szeretünk utazni.
Nem voltunk, nem leszünk, de itt vagyunk.
Jó tudni, hogy kik fognak elfelejteni.
Kép: FORTEPAN/ Jankovszky György adományozó
#turitimea
Kevesebb jelenjen meg
Az összes reakció:
96Te, Klára Ódor, Perger Évi és további 93 ember17
9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése