Fél füllel hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó, elégedetten konstatáltam, hogy hazajött a férjem, fel se néztem, szinte láttam magam előtt, hogy tétován megáll az ajtóban, nyilván azért nem köszön, mert a mobilján bújja a híreket. De miután eltelt így pár másodperc, hallottam, hogy újra kinyílt és becsukódott az ajtó.
Ekkor kezdtem gyanakodni. Ez nem illett a képbe.
Ha a férjem jött haza, akkor nem ment volna ki újra, ebben nem volt semmi logikus. Kimentem az előszobába, és tényleg nem volt ott senki, úgyhogy kiléptem a társasház folyosójára, ahol egy zavart, nagydarab fiatalember állt a lépcső takarásában. „Eltévedtem”, mondta tétován, vagy valami ilyesmit. Az emeleten gyakran cserélődnek a bérlők, gondoltam, biztosan részeg, megvontam a vállam, és visszamentem a lakásba.
(ez csak izelitő a közepéből)
megnézhető reklám után, ill egy biz . idő elteltével az egész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése